Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Ikvainé Sándor Ildikó: Bútorfestő asztalosműhely Pilisszántón

rózsa, 27 vadrózsa és rózsabimbó. Tulipánból egyfajta rajzolatot alkalmaznak, s ezen kívül a nefelejcs-formájú virágokról beszélhetünk. A bútordarabok uralkodó virága a szemrózsa, de szinte ugyanolyan mennyiségben festik a tulipánokat is. Kezdő- és csúcsmotívumként is egyaránt használják mindket­tőt. A szemrózsa színe szinte kivétel nélkül mindig piros. Rajzolata egy piros kör, rajta fehérrel húzott, öt karomszerű félköröcske jelzi a szirmokat, a fölső részén szintén egy félkör és egy fehér pötty (szem) mutatja a közepét. Egyetlen fehér szemrózsát találunk csak: a sárga alapú sárkányos ágyon, ahol egy hatalmas virágbokor közepén helyezkedik el, s belőle indulnak ki a fölső és alsó virágindák. A tulipán mindig háromszirmú. A kék bútorokon váltakozva piros vagy sárga az alapszíne. Szirmainak kiemelésére mindig az ellenkező színnel húznak vékony kon­túrvonalat. A sárga alapszínű ágyon a piros tulipánok mellett fehérek váltakoznak, ezeknek kontúrvonala piros. A sárga korszak kék színeit idézi az egyik szentkép, melynek üvegre festett sárga tulipánjain sötétkék kontúrt találunk. A vadrózsa, tulipán és szemrózsa nagyságú, öt kerekszirmú virág. A szentképek üvegein váltakozik a tulipánnal. Egyébként ritkán használják, főleg többágú virág­bokorban, ahol háromféle nagy virágra van szükség. Önállóan, szár nélkül a tékák oldalfalán alkalmazzák, térkitöltőnek, két virágcsokor között. Színe piros, vagy sár­ga, a közepe mindig az ellenkező színt viseli. Szirmaira élénkítő színként fehér és vöröses barna félköröket húznak. A rózsabimbó kicsi változata a szemrózsának, vagy csak két zöld levél között hosz­szas piros foltként szerepel. Mindig térkitöltő, vagy elválasztó szerepe van a nagyobb virágok között. Színe többnyire piros, de mindig ellentétes a fölötte-, alatta lévő nagy virág színével. A nefelejcs fele akkora nagyságú, mint a vadrózsa, öt ugyanolyan kerek szirom­mal. Mivel kicsi, nem tesznek a szirmára árnyalást. Csak a sárga ágyon, és a sárga, festett keretű képen fordul elő, egyszer-egyszer fehér szirommal is. A kék alapszínű bútorokon ennek szín-variációit látjuk: piros, vagy sárga színnel. A nagysága legtöbb­ször még a nefelejcsnél is kisebb. Térkitöltő szerepe van. Csak legritkább esetben alkot önálló csokrot, pl. a nagyon hosszú tálasfogas esetében, ahol öt virágcsokor is váltogatja egymást. A pilisszántói festett bútorokra jellemző, hogy a teljes felületet kitölti a virágozás, mégsem hat a mintázat zsúfoltnak. A kompozíciók elhelyezése, azok szimmetrikus ismétlése, az uralkodó virágok, azon belül színeik szimmetrikus váltogatása teljesen harmonikus, tökéletes hatást kelt. Úgy tűnik, mintha sokkal többféle virágot látnánk. A díszítményeket mindig a tér nagyságához igazítják. Van egy-szál virág, 3-5-7 ágú csokor, de ha a tér engedi, ezek legyezőalakká szélesednek. Jellemző, hogy a csokrokban, virágbokrokban a virágszálak, virágfejek mindig felfelé törnek. A szárak legfeljebb a vízszintest érik el, de a virágok sohasem hajlanak lefelé. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom