Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Régészeti szekció - dr. Kulcsár Valéria: Császárkori telepásatások a 2. számú főút nyomvonalában (Előzetes jelentés)

egymást. Néhány esetből azonban úgy tűnik, hogy a kvád objektumok a szarmata sírok felett kerültek elő, vagyis a temető használata után jött létre a település. A telepobjektumok kizárólag gödrök jellegtelenek voltak, illetve néhány esetben régészetileg nem megfoghatók: csak azt tapasztaltuk, hogy egy helyen mindenfajta elszíneződés vagy egyéb jelenség nélkül több edénytöredék, illetve fémtárgy (két esetben karperec!) koncentrálódik. A kisszámú leletanyag zömét kézzel formált, rossz anyagú, bekarcolt rovátkasorokkal díszített fazék- és táltöredékek alkotják. A 2. út második szakaszának leletmentési munkái során Fót, illetve Dunakeszi környékén dolgoztunk. Foton az eddig ismeretlen (a terepbejárás során nem mutatkozott) 8/22. lelőhelyen, 50 objektumból álló teleprészietet tártunk fel, amely szinte kizárólag tárolóvermekből és ismeretlen rendeltetésű (talán felszíni építményekhez tartozó) cölöplyukakból állott rendszert nem tudtunk felfedezni az elhelyezkedésükben, valamint a Sződligeten már tapasztalt leletkoncentrációkból, amelyeket nem kísért semmiféle régészeti jelenség. Az objektumok kisebb csoportokban helyezkedtek el, egymástól viszonylag távol, illetve szétszórtan. A tartós letelepedés hiányát mutatta az a tény, hogy egyetlen kemence sem került elő, ellenben több helyen figyeltünk meg tűzrakásnyomot. A leletanyag jellege nagyon sokban emlékeztet a váci telepére: főként római és szarmata szürke korongolt kerámia, római pecsételt áru

2 és terra sigillata töredékek (ezeken alapul a lelőhely keltezése: 2-3. század), bár itt előfordult germán jellegű szürke korongolt edény is: például egy éles hastörésű tál darabjai. Talán ugyanennek a telepnek(?), ideiglenes szállásnak(?), táborhelynek(?) a folytatásaként felfogható nyomokat találtunk a következő feltáráson, amely az előbbitől délre 300-400 m-re ment végbe. A Fót, Alagpuszta (8/20.) lelőhelyen rendkívül elszórtan kerültek elő telepjelenségek, minimális szarmata-kvád leletanyaggal. Közelebbi korhatározásukat a kerámia jellegtelensége nem teszi lehetővé. A lelőhely érdekessége az, hogy itt sikerült megtalálni a Csörsz-árok e területen aktuális szakaszát, amelyet az MRT tévesen néhány száz méterrel északabbra helyezett. A 4. század folyamán épített sáncárok rendszerből itt csak az árokrészt lehetett megfogni. Ezen a szakaszán a Csörsz kettős árokként futott, ami nem csak a feltárt részben, hanem a légifotón

3 a vegetáció eltérő színéből is jól látszik. Az azonban csak az ásatás során derült ki, hogy a kettős árok szélesebb és mélyebb tagját az idők folyamán megújították: közvetlenül mellette, részben vágva a régi árkot, új, hasonlóan széles, de változó mélységű árkot ástak ki. A leleteket korhatározásra nem alkalmas, jellegtelen szarmata cserepek képviselték. Csak a teljesség kedvéért említem meg a Dunakeszi, Alagi-majoron végzett, 1996-os feltárást, mivel az anyag feldolgozása még nem indult meg. A Csörsz-ároktól körülbelül 100 m-rel délre kezdődik az az igen nagy kiterjedésű szarmata település, amelyet több szakaszban tártak fel: északi részét Simon László és Kulcsár Gabriella Dunakeszi, Alagi-major 5/1. lelőhely, déli részét jómagam Dunakeszi, Alagi-major 5/17. lelőhely. (Pillanatnyilag az anyag feldolgozásáig még kérdéses egy település376