Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Régészeti szekció - Dinnyés István: A Nyáregyháza 6. és 16. lelőhely szarmata házai

A szarmata településeken olyan földbe ásott házakat is ismerünk, melyeknél tetőtartó oszlopokat nem alkalmaztak. Tetőzetük önhordó, tehát csak a felszínre támaszkodó, ollóágasos-szelemenes szerkezetű nyeregtető lehetett. Megyénkben a jászkarajenői, késői telep 3. sz. háza és a tápiógyörgyei 09., szintén késő szarmata ház sorolható ebbe a típusba8. Ilyen ház lehetett a 6. lelőhely 4. objektuma. ÉK-DNy-i tájolású, kissé trapezoid, 3,73-3,90x2,6-3,3 m-es gödör, meredek oldalaiból 8-15 cm maradt fenn. ÉK felé enyhén lejtős padlószintje nem volt kemény. A már betöltődött gödör ÉK-i oldalának közepét ovális, talán oszlopnak ásott gödör vágta át (2. kép). A 16. lelőhely 348. sz. objektuma ÉK-DNy tájolású, kisebb ház lehetett (2. kép). A 2,7x2,85 m-es, 35-44 cm mély házgödör DNy-i oldalához ívelt, sekélyebb kiugrás csatlakozik, az ÉK-i oldal körülbelül felét egy kerek gödör semmisítette meg. Nem volt a házban cölöp- vagy karólyuk, sem gödör. Ebbe a típusba sorolható a lelőhely 4. háza is (2. kép). ÉK-DNy irányú, 2,5-3x2,5-2,6 m-es, trapéz alakú gödre 22 cm mély. Az É-i sarkot méhkas alakú, szarmata gödör vágta át, a padló DK-i, középső részében sekély, kerek gödör. Tetőzetre utaló cölöplyuk nem került elő, s nem valószínű, hogy a házközepi cölöplyukat a 16 cm mély gödör eltüntethette volna. Röviden összegezve a nyáregyházi késő szarmata települések házainak jellemzőit: az alföldi szarmata telepek háztípusai közül hárommal találkoztunk. A ház közepén egy oszloppal alátámasztott sátortetős típust a 6. lelőhely 134. és esetleg a 224. objektuma, a 16. lelőhely 5. és 6. háza, s a házaknál kisebb 216. és 218. gödre képviselik. E típus változatához, a középen kétoszlopos, bizonyára rövid tetőgerinces sátortetővel fedett házakhoz sorolandó a 164., 215. és 375. objektum a 16. lelőhelyen. A második, az ágasokon nyugvó szelemenes nyeregtetős háztípus képviselője a 16. lelőhely 7. háza. Harmadik típus a tetőtartó oszlopok nélküli gödörházaké, a 6. lelőhely 4. objektuma, a 16. lelőhely 4. háza és 348. gödre, melyeknél ollóágasos-szelemenes nyeregtetőt tételezünk fel. Nem fordult elő Nyáregyházán olyan félig földbe ásott ház, melynél a sarkokban (esetleg a hosszoldalak közepénél is) álltak a tetőtartó cölöpök, s nem fordult elő felszíni ház sem. Jellemzője a nyáregyházi házaknak a tüzelőberendezés, a tűzhely vagy kemence hiánya. Ez a jelenség gyakori, bár nem általános a szarmata települések házainál. A nyáregyházi és az alföldi szarmata települések kis alapterületű, egyterű házai (más telepjelenségekkel együtt) nem csupán a szarmata terület jellegzetességei. Ilyen vagy hasonló házakat használtak Északkelet-Magyarország és Szlovákia római kori népei és ilyen házakban élt a római Pannónia falusi lakossága is.

9 Jegyzetek 1 Szolnok - Zagyvapart, középső cölöplyukas háza, déli saroknál lépcsős kiugrással: Cseh J. 1992. 8-9., 2-3. kép. 2 Farmos - Kása-dűlő 75/d. és 87. ház: Dinnyés I. 1985. 23-24., 8. tábla. Dunaharaszti: Endrődi Anna feltárása, közöletlen. Rég. Füz. 1/43 (1991), 32. 3 Simon L. feltárása, 1995. 165. ház. 369