Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Régészeti szekció - Pászot Adrien–Csongrádiné Balogh Éva: Előzetes jelentés a budakalászi VI–VII. századi telep feltárásáról

Pásztor Adrien-Csongrádiné Balogh Éva Előzetes jelentés a budakalászi VI-VII. századi telep feltárásáról 1996 nyarán az OMSZK-park déli végében elterülő, több évtizede parlagon hagyott térségen, a leendő Budakalász Bevásárlóközpont területén a humusztalanítási munkálatokkal szinkronban régészeti feltárásokat kezdett a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. ' Az építkezéseket megelőző kutatásokat a beruházó CORA Magyarország francia cég a nyugat-európai és a hazai nagyberuházások gyakorlatának megfelelően támogatta. A korábbi terepbejárások római kori és Árpád-kori lelőhelyek gyér nyomait találták meg.

2 Ugyanakkor az ELTE Régészettudományi Tanszékének Térinformatikai Laboratóriuma légifelvételekkel erősítette meg a gyanút, hogy itt kiterjedtebb telepmaradványokkal kell számolni. A tizenhárom hektáros, szabálytalan négyszög alakú terület két - egymástól távol fekvő - pontján, mintegy száz-száz méter hosszan megnyitott kutatószelvények felső rétegéből az őskortól napjainkig terjedő időszak emlékeit lehetett összegyűjteni. A jellegzetes cseréptöredékek bizonyították, hogy e térség az évszázadok során folyamatosan lakott volt. Sajnos a mélyszántások, amelyeknek barnás sávjai még láthatóak voltak a vékony humuszréteg alján, szinte minden hajdanában épült objektumot szétdúltak. A település első biztató nyomait a térséget hosszában átszelő árkok felbukkanása jelezte. A munkaterület közepe felé egy enyhén kiemelkedő domborulaton a ládás szkräperek több, nagyobb méretű, faragott homokkövet fordítottak ki. Az egész térség központjában található 1. sz. lelőhely megnyitása után egyértelművé vált, hogy egy korabeli gazdasági telep épületeinek maradványait találtuk meg. A homokkövek alatt egy szabályos téglalap alakú (3,9mx3,l m-es) kőpakolasos kemencés (hamuzóhelyes) ház foltja rajzolódott ki. A ház Ny-i felében lévő, a -120 cm mély, közel 1 m széles hamuzógödör felszínének bontásakor a nyesési szinttől -12 cm mélységben körülbelül 1 m-es átmérőjű lejárt, 2-4 mm-es vastagságú agyagos réteget észleltünk, amely arra utal, hogy a korábban elkészült kemencés helyiséget a betemetődése után, másodlagosan is felhasználhatták: a ház DNY-i sarka a későbbiekben bejárat lehetett. A négyszög alaprajzú ház kemencéjét az ÉNY-i sarokba építették, amelyben hosszú használatra utaló tüzelőnyom alig volt észlelhető. A hosszú homokkövekre épített kemence kőpakolasos teteje beomlott, így eredeti alakját biztonsággal rekonstruálni 361