Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)
Régészeti szekció - Kulcsár Gabriella (MTA Régészeti Intézete): Előzetes jelentés Kakucs–Balla domb középső bronzkori tell-településének leletmentő ásatásáról 1992–1993. Adatok Dél-Pest megye bronzkori településtörténetéhez
20 BKML.VIII. 703.2. - a Kecskeméti Régiségtár 1907. évi kimutatásai között az 5. illetve 16. sorszámú feltárás. Összefoglalóan a feltárásokról és leletekről Kulcsár G. 1995. 52-53. 21 MNM Adattár 23.U.I. - Kőhegyi Mihály kiszállási jelentése. (Inárcs-Mocsár dűlő), Patay P 1975 14. 22 CzagányiL.l995. 23 Bóna I. 1975.28-79. 24 Vásárhelyi G. Arch. Ért. 1897. 258-259.; Arch. Ért. 1902. 420-424., Bp. Rég 1904.; összefoglalóan Bónal. 1975. 25 KorekJ. 1980.34., 10. kép 26 MNM Adattár 16KB. III., MNM Ltsz. 5/1933. 1-3. "RómerF. 1876-78. 186. 2li MNM Adattár 42.S.II. - Mozsolics Amália 1939. évi jelentése., Patay P. 1975. 14. 29 EOTR. 1982.55-243.számú Dabas (Alsóbabád) (1:10 000) térképszelvényen a 209/664-665 területen; a Dabas-Sáriból Bugyi felé vezető műút jobb oldalán, a Duna-Tisza és a Szittyó-csatorna közti földsávban, a 100,6 magassági pont körül. 1992. évi terepbejárási megfigyelés. 30 EOTR 1982., 55-243. sz. Dabas (1:10 000) térképszelvényen a 211/665-666 területen a 98,7 magassági pont közelében. Valószínűleg ugyanerről a dombról számolt be Dinnyés István (RF 1982) elsősorban középkori kerámiatöredékeket említve. 1993 májusában Sára János és az Ócsai Tájvédelmi Körzet munkatársainak segítségével kereshettük fel Miklós Zsuzsával (MTA Régészeti Intézete, Bp.) a szigetet. Nekik és különösképp a találkozást megszervező és lebonyolító Zsadányi Lászlónak (az ócsai Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi SZKI igazgatójának) ezúton köszönjük meg szíves segítségüket. .. :,'"•" 31 MNM 173. 1895. 1-5. - Kuzsinszky Bálint kisebb ásatása a falu délnyugati szélén, Márton L. 1910. 177., Patay P 1938. XII. t. 17. -egy dél-dunántúli mészbetétes bögre szórvány(?) és Patay P 1975. 14. 32 Az avar temető helyén bronzkori telepről és temetőről számolt be Bóna I. 1957. 156. 33 Gyón: Márton L. 1910. 176.; Alsódabas: MNM Ltsz. 147/1882. 1-3.: egy svédsisak alakú tál, egy kis bögre, és egy dunántúli mészbetétes kultúrát jellemző úgynevezett tömlőedény, (Vatya kultúra telep temető?) in Patay P. 1975. 14., 17. 34 Összefoglalóan Czagányi L. 1992. 24-25. 33 A II. világháború előtti ásatások eredményeinek összefoglalása Bóna I. 1975. 28-79. - további irodalommal, továbbá Dunaharaszti RF. I. 1959. 81. lh.; Kiskunlacháza-Kavicsbánya RF I. 1961.14. lh. 36 Kulcsár G. 1992-93. 37 Kovács T. 1984. 217-233. 38 Bónai I-Nováki Gy. 1982. 17-164., Poroszlai I. 1988. 29-39., Kulcsár G. 1995b. 39 Elnevezését a Kakucs földjeinek nagyrészét a múlt század és e század folyamán birtokló Liebner család kúriája alapján kapta. • •' 40 Ezt a mai lakosoktól szórványként gyűjtött leletek támasztják alá. A domb kiterjedésének meghatározása a teljes beépítettség és az átalakítások miatt nehezen felmérhető: kb. egy 125 m hosszú vonulat lehetett. Irodalom BANDI Gábor 1960. Előzetes jelentés a Sárbogárd-Cifrabololondváron végzett 1959. évi ásatásról. AR 1. BANDI Gábor 1982. Die terminologischen und relativchronologischen Probleme der frühen und mittleren Bronzezeit in Westungarn. Verona. 351
