Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Zomborka Márta: A váci domonkos kripta leletanyaga

tik, s a különféle alkalmakra sokszor más-más típusú, anyagú olvasót választanak. Ajándékként is általános az elsőáldozók, bérmálkozók, búcsújárók körében. Mint díszíthető, s szinte ékszerként viselhető műtárgy, története során drága nemesfémekkel, ékkövekkel, filigránmunkákkal, csontfaragványokkal felékesített formában is megjelent az ezt igénylők környezetében. A különböző korok festményeinek ilyen célú vizsgálatával, a szobrok, sírkövek, templomi oltárképek feldolgozásával számos tanulságos adat nyerhető e témában. Helena Grünn szerint így kimutatható a rózsafüzér használatában a nemek szerinti eltérés, és az emberi élet fordulóihoz kötődő olvasók különbözősége is.

4 A kereszténység kiemelkedő jelentőségű búcsújáróhelyein készített és külön áldással megáldott rózsafüzérek használatával is búcsút nyerhetett tulajdonosa, ezért a zarándokok komoly kereskedelmi forgalmat bonyolítottak a szent helyek készítményeiből. Kiemelendő az úgynevezett jeruzsálemi olvasók népszerűsége, mely a hazánkon átvonuló szentföldi zarándokok révén nagy számban került Magyarországra is. A XVII. század végén és a XVIII. század első felében a török pusztítás és a reformáció térnyerésének ellensúlyozására újra nagy számban települtek a magyar városokba különféle szerzetesrendek. Ebben az időszakban rendkívül népszerűvé lettek a polgári lakosság körében is a vallási alapon szerveződő társulatok, egyletek. Ezek közösségi megnyilvánulását jelentették az együttesen végzett imák, ájtatosságok. A vallásos társulatok egy-egy tárgy viselésével, használatával (korda, skapuláré) is kifejezték közösségüket, legáltalánosabbnak az olvasó bizonyult. Ezek az olvasók imatartalmukat és megjelenésüket illetően is különbözőek lehettek, specializálódtak. Gyakori lett a 7, és a 3 tizedes olvasók használata is. Az olvasó használatának nem kötelező része a bevezetőül a keresztre imádkozott egy Hiszekegy és az egyenes tagon függő három szemre imádkozott Üdvözlégy, de ezeket jelölik, tehát így alakul ki a teljes szemszám. A három tizedesből kialakuló 33-as szám - a néplélek szerint - Krisztus éveinek számára is utal, s így a hét tizedes, a 73 szemet tartalmazó, Máriáéra. Varga Lajos 1910-ben kiadott összefoglalója alapján imatartalmukat illetően az alábbi rózsafüzértípusok léteznek: A szentolvasó, a leggyakrabban használt és legismertebb rózsafüzér. Öt tizedében az egyházi évkörnek megfelelő változatban az örvendetes, a fájdalmas, vagy a dicsőséges titkokat szövik be minden Üdvözlégy szövegébe. Öt tizedes a szeretetláng olvasó, rózsafüzér Mária szeplőtelen szívéhez. Létezik kis piros szívekből összeállított változat is, ami összesen 59 szemet számlál. Öt tizedes olvasóval imádkozzák a legfölségesebb oltáriszentség rózsafüzérét, és ezzel mondják a kimúlt hívekért szóló rózsafüzért is. Öt tizedes olvasóval imádkozható a Könnyek anyja és a rózsafüzér is, de ezekben a két alapimát - a Miatyánkot és az Üdvözlégyet - fohászok helyettesítik. Öt tizedes Szent Antal nagyobb rózsafüzére, ami Szent Antal éremmel záródik. ЗА