Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Régészeti szekció - Dr. Tettamanti Sarolta: Régészeti kutatások a késő középkori és a kora újkori Vác területén

tűztér nyílása az ovális forma délnyugati végén volt. Széle téglával szegélyezve, előtte vörösre átégett lejtős padka, előtér volt. Egyébként a kemence a köldök tetejének szintjéig volt földbe mélyítve. A 3. periódus adja föl a leckét. A tűztér nyílása és előtere fölött egy szürke vályogtéglákból kirakott trapéz alakú felszín mutatkozott, amely a köldökkel volt egy magasságban. Ennek funkciója nem világos. Amikor használták, a régi tűztér nyíláshoz már nem férhettek hozzá. Lehet, hogy az edények berakásának, illetve kiszedésének kényelmesebbé tételére szolgáló felület volt.

I3 Sajnos a kemence falát magasabb szinten, valamint a tetejét nem lehetett megfigyelni, a későbbi tereprendezési tevékenységek letarolták. Az ásatás területén, a kemence belsejében és környékén, de különösen 4 méhkas alakú veremben rengeteg félkész és rontott kerámiatermék töredéke, illetve néhány esetben majdnem ép darabok kerültek elő.

14 A leletanyag legnagyobb része színes, mintás, mázas tányérok, tálak töredékeiből áll. A mintakincs rendkívül változatos: sziklevél, spirál-, kígyóvonalak, macskaköröm dísz, kacskaringós vonalköteg, hálóminta, madár ábrázolás. Többek között a régi mórágyi kerámia (XVIII. század) publikált darabjai között találhatók meg az analógiák.

15 A félkész állapot azt jelenti, hogy a gödrökbe halmozott, illetve eldobált, selejtnek nyilvánított darabok színezett, engobe-al leöntött, egyszer égetett állapotban találtattak meg.

16 Ugyancsak igen nagy mennyiségű fekete mázatlan kerámia került elő. Ez azt jelenti, hogy kemencénk alkalmas volt e típus égetésére is. Az edény felületének kialakítása, a felület színe a redukált égetés következménye, azaz a nyílásokat égetéskor elzárják, a tűztől megvonják az oxigént.

17 Előkerültek még elég nagy számban vörösre égetett tejesköcsög forma edények, illetve töredékeik, s egy-két éjjeliedény is. A feltárt kemence legközelebb áll az összefoglaló néprajzi szakirodalomban függőleges huzatú, kerek alaprajzú katlankemencének nevezett objektumhoz.

18 Formailag legközelebbi analógiáit Kresz Mária, Duma György, Csalogovits József és a korondi fazekasság feldolgozói mutatják be.

19 Vác városában a fazekasmesterségre írásos adatok már a török hódoltság korából vannak,

20 és már 1698-ban megalakul a fazekas céh.

21 Reményünk van a fazekasműhely, illetve telep további részeinek feltárására, mert az ásatás területe a felépülő új múzeum helye és 1997-ben további telekrész szabadul föl építkezés előtti ásatás számára. Jegyzetek 1 Nem részletezném itt azokat a kutatásokat, amelyek nyomán sikerült rekonstruálni a város települési képét. A régészeti feltárásoknak és a vonatkozó írásos források - közöttük különösen egy 1570 körüli török házösszeírás - elemzésének bőséges összefoglalóját adják az alább felsorolt munkák: MRT XIII/2. 380-458.; Tettamanti S. 1994.; Kubinyi A. 1983. 2 Fekete L. 1942. 318.; MRT XIII/2. 419-420. 3 Miklós Zs. 1986. 237-254.; Miklós Zs. 1991. 9-108.; MRT XIII/2. 440-444. 334