Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Történész szekció - Jakus Lajos: Mikszáth és a penciek

szabadságharc korában játszódik. Mikszáth szerepelteti a haditanácsból kijövök között a két Csörfölyt. Sarkantyús csizmáik tempósan csörögtek, mint valami összejátszó muzsika. A történeti múltba helyezve így állít emléket Mikszáth a gyarmati ügyvéd és a tótkomlósi főjegyző testvéreknek. Első nagy sikerű regénye - az 1895-ben megjelent Szent Péter esernyője - egy penci hagyománnyal függ össze. Egy elhunyt barátunk azt állította, hogy Gregorics Pál azonos volt azzal a Pencen élt, emlegetett személlyel, aki a szabadságharc idején a faluból időnként eltűnt, kémtevékenységet folytatott. A ház, melyben lakott, akkor a Strba családé volt. 13 Strba László 1784-től Pencen volt kocsmáros és borkereskedő. Felesége Makovinyi Klára, neves Galga menti mészáros dinasztiából származott. A fiuk, László 1795-ben született. 14 Strba fia is borkereskedéssel foglalkozott. 1846­ban két évig bérelte Penc határában a Hrabinai csárdát. 15 Agglegényként, 1848-ban 53 éves korában nősült, feleségül vette Ljeszkovszky Anna 22 esztendős hajadont, penci közbirtokos lányát. 1850. szept. 12-én született egyetlen gyermekük. Egyik ke­resztszülő, Diószeghy Tádé, a későbbi csendbiztos lett. Annyit tudunk még, hogy Strba felesége 1882-ben már özvegy, 16 1890-ben pedig meghalt. 17 A Strba és Diószeghy közötti jó kapcsolatra mutat komaságuk. Amikor mindketten - Mikszáth és a csend­biztos - a kékkői járásban hivatalt viseltek, akár Pencen is megfordulhattak, Strbával Mikszáth megismerkedhetett. Ha életét összehasonlítjuk a regényben szereplő Gre­goricséval, egyezést is találunk. Mindkettőnek az apja borkereskedő, Strba maga is. Gregorics agglegényként lett apja Vibra Gyurinak. Strba törvényes úton, de aggle­gényként nősült. A Strba és Vibra név is hasonló, bár ilyen akadt a szomszédos Radon is. Vibra Anna özvegy 1830-ban házasságra lépett az özvegy Jánosi Mihály rádi lakos­sal. 18 Ez nem sokat bizonyítana, mert az író úgy válogatta szereplőinek nevét, hogy abból semmit nem lehet bizonyítani. Kémtevékenységről pedig írásos bizonyíték aligha maradt, mert akire rábizonyították, arra halál várt. Pencnek a szabadságharc után volt egy másik titokzatos esete is. Balazsovics Mihály szintén 1795-ben született. 19 Uno­kái hagyománya szerint a Bach-korszakban egy napon osztrák hivatalnokok jelentek meg nála, házkutatást tartva mindenét feldúlták, bútorait összetörték, Kossuth-bankóit az udvaron halomba rakva meggyújtották, a tollat a levegőbe engedték, őt pedig meg­kötözve kocsira ültették s ismeretlen helyre hurcolták, soha többé nem tért vissza. 20 Forradalmi összeesküvésre vagy kémtevékenységre gondolhatunk. Kis köznemes volt, három mészárszéke, számos állatállománya volt, szarvasmarha és juhok. A regényben olvashatunk egy glogovai tetszhalottról. Mikszáth esküdt korában Pencen járva hallhatta azt a történetet, melyet Gerengay Pál jegyzett fel Prencsovsz­ky Mihály anyjától. A község legrégibb épületének, a Zmeskál-háznak az ura vala­mikor réges-régen úgy rendelkezett, hogy temetésén diákok énekeljenek. Mikor meg­halt, kívánságát teljesítették, de alighogy belekezdtek a diákok a gyászénekbe, a ha­lott megmozdult, felnyitotta szemeit és felemelkedett a koporsóból, melyet még nem szegeltek le, hogy lássa a temetésen megjelenteket. A nép nagy része megrémült a borzasztó jelenet hatása alatt és sokan ijedtükben elszaladtak. Erre a diákok egy másik 314

Next

/
Oldalképek
Tartalom