Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Történész szekció - Forró Katalin: Egyesülés vagy autonómia – a váci ipartársulatok megalakulása

kezdi meg munkáját az Általános ipartársulat. Az ipartársulat első közgyűlését 1874. január 4-én tartotta meg. Az újonnan megválasztott vezetőség összetétele némileg módosult: az új elnök az addigi alelnök Haffner Ferenc mézesbábos mester lett, az új alelnök Gaál Lajos szíjgyártó mester lett, aki az iparegyletben is töltött be alelnöki tisztet. Három tagú számvizsgáló bizottságot választottak. A választmány 19 tagú lett. A régi elnök, Gyökössy Dániel (Danó) a választmány tagja lett. Eddigi munkája elismeréséül tiszteletdíjat szavazott meg számára a közgyűlés.

27 A jelentősebb múlttal, nagyobb létszámmal, nagyobb vagyonnal rendelkező céhek számára az egyesülés nem volt csábító alternatíva. A közös iparos érdekeknél sokkal jelentősebbek voltak a csoportérdekek. A hetvenes évek elején még nem kellett számolni a gyáripar hatásaival, a verseny szakmán belül jelentkezett. Az érdekvédelem színterének inkább megfelelt számukra a szakmai alapokon szerveződő ipartársulat, ezért is igyekeztek megőrizni különállásukat. A mészárosok és a csizmadiák céheinek példáján nyomon lehet követni az autonómiájukhoz ragaszkodó céhek átalakulásának folyamatát. Mindkét esetben legfőbb forrás a céhkönyv, illetve az ipartársulat jegyzőkönyve. Mivel ilyen esetekben az átalakulás folyamata a céhek belügye volt, s nem kapcsolódott hozzá tagtoborzás, nem vették igénybe a sajtó általi nyilvánosságot. Az információk a régi bevett csatornákon jutottak el a tagokhoz. A mészárosok - viszonylag korán - az 1872. július 31-én tartott rendkívüli céhgyűlésen jelentették be a céh megszűnését. Az átalakulás kérdése is előkerült, mivel azonban a tagok nagy része vidéki volt, úgy határoztak, hogy ők előbb „írásbelileg megkérdezendők, és az esetben ahogy a beérkezett nyilatkozatokból kitűnik az, hogy a belépni szándékozók száma a 30-at eléri, akkor egy újabb közgyűlésen, melly legközelebb összehívandó, a társulattá alakulás és egyéb a törvényrendeletre teendők eránt határozand".

28 Az új alapszabály elkészítésével Pintér Dávidot bízták meg. Az egyesülésről szó sem esett a közgyűlésen. A nyilatkozatok visszaérkezését, és az alapszabály tervezet elkészültét követően 1873. március 2-án ült össze az alakuló közgyűlés. A határozat kimondta, hogy megalakult a Vácz és vidék egyesült mészárosok ipartársulata, melyre rászállt a megszűnt céh vagyona. Az ipartársulat pecsétjének keltezése: 1873. Az alapszabály keltezése: 1873. május l.

29 Hátravolt még az alapszabály tervezet elfogadásra való benyújtása a minisztériumhoz. Ennek elfogadása után - közel egy évvel később - került csak sor a vezetőség megválasztására 1874. február 11-én. A céhkönyv tanúsága szerint ebben az esetben is változás történt a vezetőség összetételében. Pintér Dávid helyett az ipartársulat elnöke Nagy János lett. В óbor György alcéhmestert is felváltotta Szalay János, akit az alelnöki feladatokkal bíztak meg. Mind az elnököt, mind az alelnököt egyhangúlag választotta meg a közgyűlés. Pintér Dávid és Bobor György a számvizsgáló bizottság tagja lett.

30 A csizmadia céh a város egyik legtekintélyesebb, legtöbb tagot számláló céhe volt. Nem véletlen, hogy ragaszkodtak a különálláshoz. A Váci csizmadia ipartársulat 1874. november 8-án alakult meg. Az új vezetőség megválasztásának módjáról részletcsen beszámol az ipartársulati jegyzőkönyv. Az alakuló közgyűlésen korelnököt válasz248