Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)
Restaurátor szekció - Újvári Mária: Rózsafüzérek és keresztek. Restaurátori megfigyelések a váci domonkos kripta leletanyagában
színű keresztbetéten is gyöngyház berakásokkal díszítve. Vannak gyöngyházlapokkal teljesen beborított keresztek, ezeken rendkívül finom rajzú megfeszített Krisztusábrázolások és egyéb motívumok vannak bekarcolva. A gazdagon díszített, összetett fakeresztek több esetben változatos díszítő technikákkal megmunkált ezüstfoglalatot is kaptak. A kézbe adott feszületek, keresztek egyik típusa nagymértékben hasonlít a fentebbi, összetett, gyöngyház berakásos rózsafüzérkeresztekhez. A leggyakoribb feszülettípus fa keresztre erősített fémöntvény corpusszal van ellátva, a kereszt végein fémlemez, vagy figurális öntvény záródások, a kereszten INRI felirat, glória, mellékalakok, Ádám-koponya is gyakori. A corpuszok többsége kiterjesztett karral ábrázolja Krisztust, van azonban egy, a testtel párhuzamos, felemelt karú változat is. Ezt a típust a Katolikus Lexikon janzenista keresztnek, illetve tiltott ábrázolásnak nevezi, azonban elképzelhetőbb a középkori, úgynevezett pestiskeresztekkel való kapcsolata 1 (a bécsi Szt. Mihály templom kriptájából is előkerült egy hasonló példány). Vannak teljesen fából készült keresztek, illetve faragott corpusszal ellátott, üreges keresztek, amelyek ereklyetartó funkciójúak. A rózsafüzérek és keresztek készítési, származási helyéről egyelőre biztosat nem tudunk, azonban az a tény, hogy nagy tömegben fordulnak elő azonos típusok a váci kriptában (és szinte mindegyiknek megtaláljuk hasonló párhuzamait a bécsi Szt. Mihály templom XVIII. századi kriptájának leletegyüttesében) 2 , arra utal, hogy kereskedelmi úton, feltehetően osztrák és német közvetítéssel kerültek Vácra. Möller Jánosnak a XVIII. század második felére érvényesnek tekinthető munkája szerint 3 a kisméretű esztergályos termékek nagytömegű előállítására szakosodott műhelyek „Norimbergában, Szakszoniában és Értzhegyek vidékein" a legismertebbek, ugyanitt a mesterek,,.. .a' közönséges tsontokat is mesterségesen úgy el tudják készíteni, hogy azokat a' valóságos klánsoktól (korall) nehezen lehet megesmérni". A gyöngyházberakások legnevezetesebb készítési helyének viszont a stocholmi manufaktúrákat tartja („gyöngy tsigáknak héjjokat avagy a' gyöngyházakat pixiseknek, késnyeleknek készítésekre 's 'a 't használják az esztergályosok". Tisztítási, restaurálási eljárások A munkát minden esetben száraz tisztítással, fertőtlenítéssel kellett kezdeni, tekintettel arra, hogy kriptaleletekről van szó. A tisztítást puha sörtéjű ecsettel, illetve a lárvamaradványok esetében szikével, a fertőtlenítést a faanyagok esetében 50%-os etilalkoholos ecseteléssel végeztem. A rózsafüzérek zsinórját illetve a keresztek szalagjait először DODIGEN 226 10%-os oldatával fertőtlenítettem, majd lágy vízben mostam a szennyeződések eltávolításáig. Azokban az esetekben, amikor az olvasó zsinórja egyben maradt, a tisztítást tamponálással végeztem, hogy ne kelljen megbontani a tárgy egységét. A szétesett tárgyak esetében viszont rajzon és fotókon rögzíte216
