Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)
Művészettörténeti szekció - Bodonyi Emőke: Huszadik századi falképek a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplomban
20 Onódi Béla festményét a szentendrei katolikus plébánia őrzi. o. v. J. b. 1. Onódi B. 1935. 21 Pilishegyvidék-Budakörnyék. 1937.márc. 6.2. Xl.évf. lO.sz. 22 Német L. levele. Id. 13 sz. jegyzet. 23 Német L. levele a MTA Művészettörténeti Intézet Adattárában. MDK-C-I-19/20. 8. 24 A helyszíni szemle időpontját rögzítő jegyzőkönyv a MTA Művészettörténeti Intézet Adattárában. MDK-C-I-19/32. I. 23 i. m. 26 A korszak több falképén, festményén az Árpádházi szentek között mindig szerepel Szent Margit és Árpádházi Szent Erzsébet, mint Pándy falképén is, amelyen a harmadik női szent Szent Margithoz hasonlóan domonkos rendi öltözetet visel, tehát ő is domonkos rendi apáca. Az Árpádházi szentek között, akik domonkos rendi szerzetesi közösségben éltek, ismertebb és népszerűbb lehetett Boldog Ilona és Boldog Erzsébet. Az utóbbit azonban gyakrabban ábrázolták külön, kiemelve a többi szent közül mint például Aba-Novák Vilmos szekkóján, Jászszentandrás, plébániatemplom. 1933. 27 A házasságtörő asszony. 1934. olaj, vászon. 130 x 210 cm, J. j. 1.: Bánáti Sverák József 1934. III., magántulajdon. 2íi Onódi B. 1984. 61. A plébános 1932. augusztus 6-án kelt levele az Általános Helytartói Hivatalnak címezve. SZRKPL. 232/32. A levél részletei közölve, in. Katona Gyuláné. 1996. 122-123. 29 Német László plébános másik levelében arról tett említést, hogy a művészek eredetileg egy oltárképet akartak festeni, azonban a plébános kérésére fogtak neki a szentély freskóinak megfestéséhez. Id. 13. sz. jegyzet. 30 Aba-Novák Vilmos: Az utolsó ítélet. 1933. szekkó, Jászszentandrás, plébániatemplom., Kontuly Béla: Krisztus királysága és a magyar szentek, 1936.freskó, Komárom, plébániatemplom. 31 Az 1928-ban létrehozott Szentendrei Festők Társaságának alapítótagjai: Bánáti Sverák József, Bánovszky Miklós, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Onódi Béla, Paizs Goebel Jenő, Pándy Lajos és Rozgonyi László. 32 Egyházművészeti kiállítás. Budapest, Nemzeti Szalon, 1926 A szentendrei művészek felkészüléséről ld. Onódi B. 1984.56-57. 33 Modern Egyházművészeti kiállítás. Árpádházi szentek. Nemzeti Szalon. Bp. 1930. augusztus., Szent Imre emlékkiállítás. Műcsarnok. Bp. 1930. július 13-augusztus 24. 34 A szentendrei művészek római ösztöndíjáról ld. Bodonyi E. 1997.50. 35 i. m. Heintz római ösztöndíjának tisztázásáról 3fi i. m. 56. 57. 60. 37 i. m. 56., 50. sz. jegyzet 315 Szent István kiállítás.Műcsarnok. Bp. 1938. május-június. 39 Gerevich T. 1936. (Újabb római...) 411 Kopp. J. 1957. 41 Gerevich T. 1936. (Újabb római...) 42 Gerevich T. 1931. 43 Gerevich T. 1936. 4-25. 44 LykaK. 1984.56-57. 45 A szentendrei neoklasszicizmus bővebb elemzését ld. Bodonyi E. 1997. 46 Heintz 1922-ben, Jeges 1920-ban és 1924-ben, Bánáti Sverák szintén a húszas években jár Münchenben. Ezen kívül Jeges többször jár Bécsben, 1922-24 között pedig Nemes Marcell ösztöndíjjal két évet tölt Párizsban, ahol Onódi Bélával több időt töltenek együtt. Jeges és Onódi Párizsban elsősorban a Louvre anyagát tanulmányozták és rajongtak a barbizoni mesterekért. 47 ld. részletesebben Bodonyi E. 1997. 4Í! A legkvalitásosabb példa erre: Bánáti Sverák: A pellengéren 1933. o. v. 100 x 130 cm, J. j. 1. Bánáti Sverák J. 1933. SZFM tulajdona. Ltsz. 89.78. 145
