Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Művészettörténeti szekció - Bodonyi Emőke: Huszadik századi falképek a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplomban

majd középen az Árpádházi szentek társaságában álló Szűz Mária szerepel a kisdeddel, majd az Emmauszi ifjak jelenete következik. A boltozat vaknegyedeibe került evangélista szimbólumokat a képek festője egymáshoz hasonlóan háromszögű keretbe, arany háttér előtt felhőkön ábrázolta. A D-i fal felső részét ablaknyílások tagolják. így csak az alsó részbe kerülhettek nagy kompozíciók: az oltárhoz közelebbre eső mezőben Jézus mennybemenetele című jelenet, majd Szent Péter és Szent Pál alakja szerepel. A felső sorban az ablaknyílások között egynemű arany háttér előtt egyesével megjelenő angyalok hegedűt, kottát illetve lantot tartanak a kezükben. A legtöbb kompozíció feltűnő jellegzetessége, hogy a bibliai jelenetek architekturális környezetben, hátulról nyitott enteriőrben játszódnak. A képek hátterében pedig Szentendre városképe jelenik meg egy-egy felismerhető épülettel. A háromkirályok imádása a szentendrei szigeten játszódik a nyitott pajta szimmetrikusan ábrázolt keretében, háttérben csónakkal a szigetre érkező két halásszal és Szentendre látképével két templom hangsúlyos megjelenítésével. A 12 éves Jézus a templomban című jelenet Szentendre Fő tere előtt játszódik, Fő téri épületek övezik a központi cselekményt, hátul pedig a Várdombi templom tornya látszik. Jézus Simon farizeus házában című kompozíció helyszíne a szentendrei Városháza térre nyíló egyik épülete. Az épületbelsőből feltűnik a Városháza jellegzetes oromzata, a plébániatemplom tornya és a szerb pravoszláv püspöki templom. Az emmauszi tanítványok című falképen három részre tagolt a bibliai jelenet. Középen nyitott pajtában a vacsoránál Jézust, és az őt felismerő tanítványokat láthatjuk, balra a tanítványokkal találkozó Jézust háttérben a szentendrei Kálváriával, míg jobbra a plébániatemplom és a pravoszláv püspöki templom tornya tűnik fel. Jézus mennybemenetele című szekkón bár nincs jellegzetes szentendrei épület, mégis feltételezhető, hogy a jelenet Szentendréhez közeli természeti környezetben játszódik. Mindezzel szemben a Jézus ostorozása című jelenet egy palotabelsőben játszódik, nincs utalás a helyi városképre. A hagyomány szerint ezt a jelenetet a művész tudatosan nem helyezte szentendrei városképi háttérbe, mintegy szimbolizálva, hogy a jelenet tartalmával a szentendreiek nem akartak azonosulni. Szent Péter és Szent Pál alakját valamint az életükből vett események illusztrálását a festő szintén semleges architekturális környezetbe helyezte. Három kompozícióra pedig az eget szimbolizáló felhős és égszínkék háttérjellemző. (Atyaisten a Szentlélek galambjával és két angyallal, Angyali üdvözlet, valamint Szűz Mária a kis Jézussal az Árpádházi szentek társaságában.) Az Atyaisten a Szentlélek galambjával közvetlenül az oltárkép fölé került és amiak eseményéhez kapcsolódik. A barokk kori oltárképen Jézus keresztelése látható Keresztelő Szent Jánossal, a templom névadó szentjével. A kép felső részében pedig az Atyaisten szerepel a Szentlélek galambjával. Az oltárképnek ez a motívuma ismétlődik meg a mennyezeten Heintz képén két angyallal kiegészítve. Az oltárképet keretező Angyali üdvözlet jelenet szervesen kapcsolódik a mennyezeti 137