Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Molnárné Hajdú Margit: Az újszülött családi és egyházi befogadása Nagytarcsán

18 Ugyanígy a temetés napján tartott esküvő is szerencsétlen jel volt a házasulandók számára. Azt jelentette, hogy a születendő gyermekeik meg fognak halni. Ma is emlékeznek olyan családra, akinek 3 gyermeke született és meg is halt kiskorban emiatt. 19 Egyházlátogatási jegyzőkönyv 1882. Cinkota, Ev. Egyh. lt.: „A régi divat szerint nagy a testvérek közötti osztozkodás, nagy a kötelező lakodalmak, keresztelők, halotti torok nyűge. Kiadásaikat nem bírják, zsidókölcsönöket vesznek fel, eladósodnak sokan." 20 Ha nem így teszik, hitük szerint a gyermek korai elhalásától kellett volna tartaniuk. 21 Például: Darálós Fényes, Hidas Sajben, Cigánszki Sipiczki, Klászkó Sipiczki, Tanyás Varga. 22 Az 1920-as évekig a fonóban választottak komaasszonyt, de az egy életre szóló barátságot, a természetes rokonságnál szorosabb rokoni köteléket jelentett, mert egymást segítették, haragot nem tartottak. Pedig a megpecsételés szertartása csak ennyi volt: A fonóban egy kóccsomót megrágott a legidősebb, legtekintélyesebb lány, és a kiválasztottak homlokára ragasztotta e szavakkal: „Ti si kmot-ra!" = „Te komaasszony vagy!" 23 A komaságot a legények a kocsmában pecsételték meg a legénybíró közreműködésével. 24 Lógós komák azok, akiket arra kértek fel, hogy a keresztvíz alá tartó komák mellett a keresztelőn részt vegyenek. 25 Nyakrakendőt a lányok, asszonyok a templomba menet használtak. Ez 2x2 m-es tiszta selyem vagy kasmír-fehér, bordó, piros, rózsaszín, kék, zöld színű - anyagból készült. 26 Piros bécsit kartonnal szegik fel az asszonyok a szoknyájukat. Ennek egy darabját teszik a pólyába. 27 Ha erősen ránéz valaki, - különösen az összenőtt szemöldökű asszony - a gyerekre, az „megveri szemmel". A gyermek lázas lesz. 2S Ez is a családba fogadás szertartásának része, hogy az apa átvette a megkereszteltet. 29 Az utóbbi kettő forgácsfánkszerű tésztából készül. A rurkát habroló-formára sütik, a herókát laposan teszik a forró zsírba. 30 Különösen így volt ez Péter Ferencné szülésznő idején, aki 1928-1962-ig dolgozott a faluban. Aki orvos híján sokat segített a lakosságnak elsősegélyt igénylő esetekben s mindenkit egészséges életmódra igyekezett nevelni. 31 A keresztelés után az anya elmegy a templomba áldást kérni. 32 Az ásott kút vize bogaraktól tisztátalanná válna. : ' 33 A XX. sz. 30-40-es éveiben sötétkék brokátselyembe öltözött. 34 A századfordulón a faluban a harangozó volt a halottkém. Az elhunyt életképtelen gyermekek halálának okát az ő bemondása alapján jegyezték be az anyakönyvbe a következőképpen: „ismeretlen betegség", „veleszületett gyengeség", „bél - és gyomorhurut", „gyermeki hasmenés", „gyermekaszály". 35 50-60 cm magas fa-formára kiképzett állvány, amelynek bordáit 1-2 kg szaloncukorral fedik, amit sűrűn egymásmelle helyeznek. A tetejére piros almát helyeznek, abba pedig rozmaringágat tűznek. Ezt veszi körül 8 gyertyaszál. Az öröm fát betűzik egy nagy kalácsba. Nyújtódeszkára helyezik és ezt viszi a feje tetején a lakodalmi menet előtt. ; 36 Ami a koszorú felvarrásához szükséges, mindent: rozmaringágat, tűt, cérnát, ollót cifratányérba tesznek és az egyik koszorúslány viszi, hogy a vőlegényéknél semmit se kelljen kérniük a kalap feldíszítéséhez. 107