Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Molnárné Hajdú Margit: Az újszülött családi és egyházi befogadása Nagytarcsán

esküvőre. A templomi szertartás után a keresztanya a menyasszony mellé térdel és koszorújára az általa hímzett zsebkendőt teríti, jelezve hogy asszony lett a lányból. A papi áldás után leveszi fejéről és б vezeti ki a menyasszonyt a templomból. Az ifjú férjet és asszonyt külön-külön a keresztanyjuk vezeti haza a lagzis házukhoz. Éjjel a násznép elindul az ifjú asszonyt kikérni. Ekkor ismét a keresztanyja kíséri az ifjú férjet. A kiadás után az ifjasszonyt is a keresztanya kíséri, majd átadják őket az öröm­szülőknek. A keresztlány esküvője éjszakáján a saját és férje keresztanyjának a sok kedves­ségéért fejkendőt ajándékoz. Ezen kívül a keresztgyermekek a keresztszülőknek csak tisztelettel és nagy ünne­peken köszöntéssel tartoznak. Jegyzetek 1 A családok a születésnapokat, a névnapokat nem ünnepelték vendégséggel, de még ünnepi ebéddel vagy vacsorával sem. Az Istvánokat, Jánosokat esetleg jókívánsággal köszöntötték a kocsmában, esetleg koccintottak is az egészségére, de vendégségbe menni nem volt szokás, ma sem az. 2 1892-ben 842 tot számláltak Nagytarcsán. 3 A Nagytarcsai Polgármesteri Hivatal születési és halotti anyakönyvéből. 4 Amíg a búbos kemence száraz meleget adott, a tűzhely, amelyen mindig főtt, forrt valami, gőzzel és kevés meleggel látta el a szobában lévőket. 5 Állapotos, terhes vagy viselős = „samodruhá". 6 Egy adatközlő elmesélte, hogy amikor Viktor Emánuel olasz király Gödöllőre menve Kistarcsán uta­zott át, a férje 5 fiával elment királyt látni. Ő a 6. gyermekét várva otthon maradt. A család lányt szeretett volna. Mire az apa hazaért, megszületett a 6. gyermek, szintén fiú. A feleség a belépő férjet így fogadta: „Megszületett a lányod, Jani, de Marcinak kell hívni!" 7 A legenyhébb megjegyzés ez volt: „Akkor eltátottad a szádat!" 8 Az elöljáróság utasította a bábát, majd a szülésznőt, hogy különös gonddal figyelje az állapotos lányt, hogy el ne vétesse a gyermekét. 9 A szülés levezetését gyakorló, nem vizsgázott bába, hanem egy a falusi parasztasszonyok közül. 1(1 Voltak adatközlők, akik a széken való szülést a maguk esetében el sem tudták képzelni, mások meg ehhez ragaszkodtak. " Azért nem mosták ki, mert szerintük a vért nem lehet eltávolítani nyomtalanul a vászonból. 12 Télen gyakran az egész család végignézte a szülést, mert a hidegbe nem lehetett kiküldeni senkit. így fordulhatott elő 1900-ban, hogy egy 9 éves kislány végignézte, hogy szülés után elvérzett és meghalt az anyja. A parasztbába ilyen esetben segíteni nem tudott. Orvos a faluban nem volt. 13 A gatya itt a kendervászonból varrt „szélesgatyát" vagyis a férfiak felső ruhadarabként használt rán­cos gatyáját (nadrágját) jelenti. 14 Az eltávozott méhlepény. 15 Házinak nevezik azt a szappant, amit a disznóöléskor összegyűjtött „potyadék"-ból (csontok, étkezésre nem alkalmas zsírdarabok) főztek marólúg, az az szóda segítségével. 16 A boltos azt tapasztalta, hogy nem veszik a pipereszappant, így ilyent nem is árult. 17 Helyben Kiss Hara Mihály és Gulyásik András, Cinkotán Molnár László parasztasztalos készített a századfordulón 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom