Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Gödöllő - Királyi Kastély Múzeum

GÖDÖLLŐ A múzeum épülete A múzeumnak helyet adó épület a XVIII. századi hazai kastélyépítészet stílusteremtő produktuma, művészettörténeti és tradicionális értékei a fertődi Esterházy-, illetve a keszthelyi Festetics-kastély "kategóriájába" sorolják. Építtetője Grassalkovich Antal gróf (1694-1771), a XVIII. században újraformálódó magyar főnemesség jellegzetes alakja, királyi személynök, a Magyar Kamara elnöke és Mária Terézia (1740-1780) bizalmasa. A kastély építése - korábbi épület felhasználásával - 1741-ben kezdődött Mayerhoffer András (1690-1771) salzburgi származású építőmester tervei szerint és irányítása mellett. Az U alakú, hatalmas parkkal rendelkező kastély még a század során több bővítésen és átalakításon ment keresztül, mai formáját végül is a XIX. század elején, a Grassalkovichok harmadik generációja idejében nyerte el. Az ekkorra hétszárnyúvá terebélyesedett együttesben a lakosztályok és reprezentatív terek mellett templom, színház, lovarda, fürdő és virágház, valamint narancsház kapott helyet. A Grassalkovichok kihalása (1841) után több tulajdonosa is volt a kastélynak, majd 1867-ben vásárlás révén a koronajavak állományába került és az országgyűlés döntése alapján a mindenkori uralkodó pihenőrezidenciájául jelölték ki. Ez a funkciója 1918-ig maradt meg, így Ferenc József, majd IV. Károly, illetve a királyi család gyakorta időzött Gödöllőn. E korszakban a kastély az önálló magyar államiság egyik szimbóluma lett, s mint rezideális központ, politikai jelentőséggel bírt. A királyi időszak évtizedeiben az épületegyüttesen szintén végeztek átalakításokat és bővítéseket. Ezek közül - a lakosztályok komfortosabbá tétele mellett - a legjelentősebb az új márványistálló és a hatalmas kocsiszín megépítése, valamint a lovarda átalakítása volt. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be, korszaka alatt pusztán egy, ma már technikatörténeti kuriózumnak számító óvóhelyet építettek a déli előkertben. 1945 után - annyi más palotához hasonlóan - a gödöllői együttes sorsa is a fokozatos pusztulás lett. Falai között szovjet alakulatok telepedtek meg, a gyönyörű termekben szociális otthonokat, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig fölszabdalták. A kastély műemléki védelme és rehabilitációja aztán a '80-as évtized közepén kezdődött el, először állagmegóvási munkákkal, majd az idegen funkciók kitelepítésével és a helyreállítási munkák ütemezésével. 1990-től a műemlékegyüttes sorsával több kormányszintű határozat is foglalkozott, ennek köszönhetően realitássá vált a hasznosítási programok kidolgozása és szakaszonkénti megvalósítása. A kastély jelenleg is állami tulajdonban van, gazdája azonban az 1994ben életre hívott Királyi Kastély Közhasznú Társaság, amely felelős a helyre-86-