Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Albertirsa - Faluház

ALBERTIRSA FALUHÁZ A község Pánd, Tápiószentmárton, Ceglédbercel, Mikebuda, Dánszentmiklós, Pilis szomszédságában a Duna-Tisza közti hátságon terül el. Alberti és Irsa történelme több, mint 600 éves múltra tekint vissza. A török pusztítások után néptelenné vált ez a síksági rész Ceglédtől Ócsáig. Az 1 700-as évek elején települt újra a két község. Albertibe nagyrészt Szalatnyáról származó evangélikus szlovák, Irsára pedig lutheránus magyar jobbágyok telepedtek. A két község, Alberti és Irsa 1950-ben egyesült Albertirsa néven. Nagyközséggé 1970-ben nyilvánították. Területe: 72,96 km

2

, lakóinak száma 11.134(1990). A nagyközség neves szülöttei: Tessedik Sámuel (1742-1820) az első magyar gazdasági szakiskola alapítója, az Alföld népének anyagi és szellemi felemelője. Politzer Ádám (1835-1920) orvos, a bécsi egyetem első fülész tanára, a modern fülészet úttörője. A faluház létrehozásának előzménye az "Albertirsai napok 1981" keretein belül megrendezett helytörténeti kiállítás volt. A helyi lakosok valamint az idelátogatók nagy tetszését váltotta ki. Az volt a kérés, hogy az ősök tiszteletére állandó helye legyen a kiállított emlékeknek. FALUHÁZ -51 -