Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Szentendre - Kmetty János Múzeum

SZENTENDRE Kmetty Múzeum alapításának kérésével adta át férje 275 tételes hagyatékát. A hagyaték nagyobb része grafikai és műtermi vázlat, a festmények zömmel a hatvanas, hetvenes évek munkái: farost- vagy falemezre festett hosszúkás olajképek, üvegablak-tervek és üvegablakok, többnyire festett figurális vagy üvegdarabokból cementalapba ragasztott nonfiguratív kompozíciók. A kiállítás most látható formáját 1992-ben nyerte el a harmadik átrendezés eredményeként. A bemutatott anyag alapja a művész 275 tételes hagyatéka, valamint a Ferenczy Múzeumnak a hagyatéki átadást megelőzően gyűjtött Kmetty anyaga. Az életmű teljesebb bemutatásához, mert nem mindegyik festői korszak volt képviselve, különböző közgyűjteményekből kellett műtárgyakat kölcsönkérni. A kiállítás időrendi sorrendben, a különböző korszakokat átfogó egységekben mutatja be az életművet. Kmetty János (1889-1975) művészetére a francia kubizmus volt döntő hatással, ennek egyéni hangú meghonosítása határozza meg művészettörténeti helyét. Nagybányai szellemiségű mestereknél tanult. Korai képei közül a Hazafelé 1910 és a Padon ülő nő című képei képviselik az impresszionisztikus hangvételt. A franciaországi tanulmányutak idejében (1911, 1927) készült műveken jól tanulmányozható a stílusváltás, a cézanne-i képi rendteremtés hatása (Gyümölcs csendélet 1911, Sárgatányéros csendélet 1927). Itthon a tízes években bekapcsolódott a Kassák Lajos köré csoportosuló aktivisták táborába. Hozzájuk hasonlóan Kmetty is megpróbálkozott a sokalakos kompozíciókkal (Kompozíció aktokkal 1912, Hegyibeszéd). 1924 után több alkalommal dolgozott Nagybányán, itt készültek nagybányai városképei. Ugyancsak 1924-től a baloldali beállítottságú KUT (Képzőművészek Új Társasága) alapító tagja és alelnöke lett. Ezt a korszakot idézik fel a geometrikusán átírt KUT csendéletek. 1930-tól Szentendrén dolgozott eleinte csak nyaranként, 1945-től a Régi Művésztelep tagjaként. Szentendre vált témájává könnyű akvarelljeinek, olajfestményeinek, halála előtti korszakában pedig kékes színekkel átfogott hosszúra nyújtott kompozícióinak és üvegablakainak. A Ferenczy Múzeum folyamatosan törekszik arra, hogy az életmű minden egyes korszaka képviselve legyen. Ennek érdekében figyelemmel kíséri a különböző aukciókat esetleges vásárlás céljából. A kiállítás legutolsó katalógusa 1981-ben készült, ami a kiállításon szereplő műtárgyak jegyzékén kívül a hagyatéki jegyzéket is tartalmazza. Egy később kiadandó színes oeuvre katalógus elkészítése a múzeum távolabbi célja. KÖZÉRdEkŰ iNÍORMÁciók KMETTY JÁNOS MÚZEUM (Állandó kiállítás ) 2000 Szentendre, Fő tér 21. Bodonyi Emőke -33-