Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Visegrád - Mátyás Király Múzeum

VISEGRÁD Visegrád területén a régészeti kutatások tanúsága szerint ez a terület már a rézkor óta bizonyosan lakott volt. A vidék a római korban nagy jelentőséget kapott: a birodalom határának egyik érzékeny, barbár támadásoknak kitett sarokpontját képezte. A IV. századtól komoly erődítményeket építettek ki itt a rómaiak. A honfoglalás után a Pilis-vidéknek Visegrád lett a központja, mint vármegyeszékhely. A tatárjárás után, az 1250-es években Mária királyné és IV. Béla király új várat emeltetett az elpusztult régi Visegrád feletti sziklás hegyormon. Károly Róbert 1323-ban itt rendezte be székhelyét. Átalakíttatta a várat és gyors fejlődésnek induló városban házat építtetett magának. Ezt bővíttette ki több lépésben I. (Nagy) Lajos és Zsigmond. 1425 után épül ki teljesen az obszerváns ferencesek kolostora. A település az 1440-es években hanyatlásnak indult. Mátyás király figyelme csak az 1470-es években fordult Visegrád felé. 1474-ben a város újjáélesztése érdekében telepeseket hívott be, és az 1476 után hozzáfogott a palota újjáépítéséhez is. 1544-től a török hódítás megpecsételte Visegrád sorsát. A vár és a palota az ostromok során rombadőlt, a város elnéptelenedett. A török kiűzése után, a XVIII. században Visegrád új birtokosai és az újratelepített falu lakói a palota és a város romjait kőbányának használták, így másfél évszázad alatt még a nyomait is eltüntették az egykori hatalmas épületeknek. A régészeti feltárások a várban 1871-ben, Henszlmann Imre vezetésével kezdődtek meg, de hamar abbamaradtak. A műemléki helyreállítást Schulek Frigyes kezdte el az alsóvárban. 1882-ben a munka félbeszakadt. 1890-ben és 1894-ben Czobor Béla tárta fel a Szt. András monostort. Az alsóvár helyreállítása 1916 után folytatódott Lux Kálmán tervei szerint. Ekkor jött létre a Mátyás Király Múzeum előzménye: a Visegrádi Várbizottság. Két személy nevéhez főződik e szervezet. Zsitvay Tibor- egykori igazságügyminiszter - és Schulek János építész hozta létre 1925-ben. A Várbizottság a Műemlékek Országos Bizottsága jelentős támogatásával tartotta karban - 1949-es feloszlatásáig - a várromokat, folytatták ott a régészeti kutatásokat, sőt ők kezdték meg a palota és a középkori város ásatását is. Ezeknek az ásatásoknak a leletanyaga képezte a Mátyás Király Múzeum gyűjteményének alapját is. Schulek János 1948-ban bekövetkezett halála után az 1948-tól újra induló munkálatok irányítását új kutatók vették át. Dercsényi Dezső 1949-52 között, Héjj Miklós 1949-től egészen 1983-as nyugdíjba vonulásáig vezette a visegrádi palota és vár ásatásokat majd az 1950-es években létrehozott múzeumot. Az 1960-as évektől aztán folyamatosan növekedett a múzeumban dolgozó kutatók száma is. Szőke Mátyás 1965-től folytatta a város és az alsó-169-