Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Vác - Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény

VÁC írott forrás szól arról, hogy a múlt század harmincas éveiben Pannon­halmára került a "Migazzi-képtár" néhány darabja, vagyis Migazzi Kristóf bíboros püspökről - aki utóbb Bécs Hercegérsekeként töltötte be a váci püs­pöki széket - nevezték el a festménygyűjteményt. A XVIII. századi inventá­riumokból azonban kitűnik, hogy már korábban, a két Althann püspöksége alatt (1 702-1 756) a palota leltárának kb. 170 tétele képekre vonatkozik. Két igen jelentős festmény, Girolamo Pesce római mester Szent Januárius vérta­núságát és Szent Bernát Mária-látomását ábrázoló műve, 1725-ös, illetve 1727-es dátummal kétség kívül Althann Mihály Frigyes révén került Vácra. Ugyanez áll a vácrátóti templom Mária-oltárának képéről, mely szintén Pesce alkotása. A képtárban itáliai, német-osztrák és magyar művek egyaránt felelhetók. A legértékesebbek közé tartozik egy észak-itáliai Madonna a XVI. század­ból, egy XVII. századi Keresztrefeszítés témájú kép Fesch bíboros gyűjtemé­nyéből, a valószínűleg Pazzi Szent Máriát ábrázoló, hasonló korú festmény, vagy pl. azok a csendéletek, amelyek a közép-európai barokk kiállításon is szerepeltek Székesfehérvárott. Igen jó kvalitású német, illetve osztrák erede­tű alkotásokat is őrzünk, jóllehet nem sokat tudunk közülük névhez kötni. Ilyen a Néri Szent Fülöpöt ábrázoló kompozíció, amely a legelső leltáraktól fogva szerepel a gyűjteményben, Szent Tekla vagy Szent Miklós egyik képe. A legérdekesebbek azonban talán a pozsonyi Elias Mögel ún. trompe-l'oeil­képei. Birtokunkban van Schnorr von Carolsfeld "Günter vadászatá"-t ábrá­zoló kis kompozíciója is. Számos magyar festő alkotása is fellelhető a Gyűj­teményben, különösen a XIX. századból. A vallásos tárgyú képek mellett elsősorban természetesen igen sok port­rét őriznek a Püspöki Palotában, melyek nem mindig képviselnek művészi értéket. Ide került azonban Csáky püspök révén az a 140 darabból álló, a magyar egyházi és világi főrendi méltóságokat ábrázoló, kisméretű arckép­sorozat a XVII-XVIII. századból, amely Elias Wideman metszetei után ké­szült. A sorozat másik példányát a Nemzeti Múzeum őrzi. Meg kell jegyeznünk, hogy Vác szomorú török kori történetének követ­keztében úgyszólván semmi ingóság nem maradt fenn a középkorból. Négy táblakép hagyaték révén jutott a Gyűjteménybe, ezek magyar mester alkotá­sai és 1500 körül készültek. A népi vallásosság tárgyi kultúrájából is fel tudunk mutatni néhány ritka darabot. így pl. birtokunkban van egy régi, fehér vászon alapú miseruha szí­nes, paraszti gyapjú hímzéssel, vagy egy XVIII. századi házioltárka, szaru­ból, és csontból. A Gyűjtemény "profilja" az egyházmegye katolikus intézményeinek képző- és iparművészeti tárgyi világa. A hangsúly azonban inkább az egy­házi használaton, és nem kizárólag a művészettörténeti jelentőségen van. Hivatott a Gyűjtemény a népi vallásosság tárgyait is megőrizni, bár koráb­-160-

Next

/
Oldalképek
Tartalom