Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Vác - Tragor Ignác Múzeum

VÁC A XIX. század közepétől Vác kereskedelmi-közvetítő szerepe fokozatosan sorvadt, ami részben azzal magyarázható, hogy a Pest-Vác vasút megnyitása révén egyre nyomasztóbb közelségbe került a világvárossá fejlődő főváros. A XIX. század végi filoxérajárvány a város környéki szőlőket sem kímélte. A nagy munkaerő-felesleg, a főváros közelsége és a jó közlekedés kedvező feltételeket teremtett a gyáripar számára. A város új városrésszel gyarapodott, megkezdődött Deákvár parcellázása. A gazdasági növekedéssel párhuzamosan a város kulturális és társadalmi élete is új lendületet vett. A második világháborút követő időszak a városban is az iparosítás fokozását hozta. A munkaerő-szükségletet részben a környező falvak biztosították. A város lakosságának jelentős növekedése a betelepüléssel magyarázható. A nagyarányú betelepülésben a helyi munkaerőigényen túl a főváros közelsége is szerepet játszott. Vác közigazgatási, kulturális, oktatási és egészségügyi regionális központ. Múzeumtörténet Vácon már a XVIII. század közepén is magas szintű volt az oktatás - piaristák, angol kisasszonyok, Therezianum -de kiemelkedő művelődéstörténeti jelentőséggel bírt a nyomda is. 1802-ben az országban elsőként itt nyitotta meg kapuit Siketnéma Intézet. A múlt kutatása a XIX. század végén vett nagy lendületet. Karcsú Antal Arzén ferences szerzetes dolgozta fel Vác történetét levéltári kutatómunka alapján. Ezzel párhuzamosan indult meg a tárgyi emlékek gyűjtése részben ásatások, részben adományozások útján. A helytörténeti kutatások összefogója a lapszerkesztő ifj. Varázséji Gusztáv volt. A létesítendő múzeum javára nagyszabású gyűjtőmunkát indított, melynek eredményeként jelentős mennyiségű tárgyi anyag - elsősorban pénzek - került a birtokába. Terveit korai halála húzta keresztül. 1887-ben hozták létre a "Váci múzeumi és régészeti bizottság"-ot, amely folytatója lett Varázséji Gusztáv tevékenységének. A bizottsághoz fűződik az 1891 szeptemberében megrendezett "régészeti és műkiállítás". 1895-ben új lendületet vett a múzeumi mozgalom, ekkor alakult meg a Váci Múzeum Egyesület. Az egyesület lelke dr. Tragor Ignác, aki kezdetben a titkári teendőket látta el, később - 1906-tól haláláig - elnöke volt. A gyűjtemény sorsa - megfelelő épület hiányában meglehetősen mostoha volt. Hosszas hányattatás után 1919-ben sikerült megfelelő épületet találniuk, Pauer Imre nyugalmazott egyetemi tanár a szülőháza néhány szobáját ajánlotta fel a városnak kulturális célokra. Sajnálatos pereskedés után csak 1931-ben nyílt meg ebben az épületben a múzeum új kiállítása. 1944-ben a kiállítást feldúlták, sok tárgy eltűnt ill. megsemmisült. A helyreállított múzeum 1952-1990 között Vak Bottyán nevét viselte. A múzeumi hálózat átszervezésével 1963-ban tájmúzeumi rangot kapott. Gyűjtőterülete Vác városán kívül a régi váci- és gödöllői járásra terjed ki. 1990. május 1-én a múzeum Tragor Ignác nevét vette fel. -151 -