Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Nagykőrös - Arany János Múzeum

NAGYKŐRÖS ARANY JÁNOS MÚZEUM Nagykőrös a Duna-Tisza köze egyik legpatinásabb városa, amely Cegléd és Kecskemét között helyezkedik el. Igazi homokvidék, amelyen virágzó kertészet fejlődhetett ki. Homoki erdősége jelentős, melynek uralkodó fafajtája a tölgy, valamint a nyár, az akác, s a kőris. Ez utóbbi névadója a helységnek, a város címerében is helyet kapott. Nagykőrös nagyhatárú mezőváros, területe 227,94 km

2

. Lakóinak száma 26.947 fő (1 990). A múzeum létrehozásának gondolata Arany János halála után (1882) vetődött fel, amikor a hálás tanítványok a Református Főgimnázium égisze alatt kívánták összegyűjteni a nagy költő írásos emlékeit. Az Arany család is számos értékes kéziratot (Nagyidai cigányok, Katalin, Szent László füve, Fülemile) és Arany János pipáját ajándékozta a városnak. Viszonylag későn, 1910-ben hozták létre a gimnázium épületében az Arany-szobát, dr. Györe János gimnáziumi tanár odaadó munkájával, ahol elhelyezték a versek kéziratait, Arany János dolgozatjavításait, íróasztalát, pipáját. Az Arany-szoba nem működött múzeumként, mivel a nagy nyilvánosság elöl zárva volt. A körösi múzeum alapítására 1928-ban került sor dr. Dezső Kázmér polgármester jóvoltából, aki a köz javára ajánlotta fel a könyvtárát, az által összegyűjtött régiségeket, éremgyűjteményét és az egész Magyarország flóráját reprezentáló növénygyűjteményét. A múzeumi ügyekkel Dezső Kázmér a ARANY JÁNOS MÚZEUM -106-