Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)
Nagykáta - Tanyamúzeum
NAGY KÁTA TANYAMÚZEUM Nagykáta város az ország középső részén, a Duna-Tisza közén, a fővárostól dél-keleti irányban, attól 60 km távolságra, a Gödöllői-dombvidék végnyúlványán helyezkedik el. A terület átmenetet képez az Alföld és az Északi-középhegység között. Éghajlata mérsékelt, kontinentális. Területe: 81,61 km 2 , lakóinak száma: 11.867 (1990). A Nagykátai Termelőszövetkezetben alakult kis csoport az 1980-as évek elején elhatározta a még fellelhető régi mezőgazdasági eszközök, szerszámok összegyűjtését, megóvását. Pályázaton nyert pénzből megvásárlásra került az a tanya, amelyben a helyreállítás után elhelyezésre kerülhetett az igen sok munkával, darabonként összegyűjtött, s a tanya teljes berendezését adó gyűjtemény. A Tápió és a Hajta vizei által körülölelt táj életteréül szolgált az állattartó és földművelő népeknek. Nagykátán a tanyásodás folyamatát elősegítette a homokos talajú határrészek (korábbi legelők) erdők felosztása, szőlővel való betelepítése az 1880-as években. Ennek a folyamatnak a tárgyi emléke a Nagykáta, Alsófeketeerdő 7. sz. alatt - 1985-ben megnyílt Tanyamúzeum. Az épület a századforduló környékén épült. Építészetében nem tért el a faluban (Nagykátán) elterjedt parasztházaktól, csak a telekrendezése módosult kissé, a nagyobb férőhely miatt a gazdasági épületek szétszórtabbá váltak. A fő épületben foglalnak helyet a lakótér, a kamra és az istálló. Az udvarról belépve a konyhába egy régi kürtös, tapasztott tűzhelyet látunk, katlannal, ahol a füst a szabadba távozott. Innen fűtötték a kétoldali szoba kemencéit is. A falakon edények fűszertartók, konyhai eszközök. A konyhából nyíló szoba az ún. nagyszoba, vagy tisztaszoba, ami inkább díszként, esetleg kivételes vendégek fogadására szolgált. Döngölt földjén múlt századvégi bútorelrendezés látható. Párhuzamosan egymással a két külső sarokban két díszágy, fehér hímzéses ágyneművel. Háttal a két kisméretű ablaknak a lóca helyezkedik el az asztallal. A sublót tetején házioltár, szembe vele a búbos kemence. A szoba ékessége a fali vitrinben a háziasszony menyasszonyi ruhája és fejdísze. A konyhából nyílik a másik szoba is, berendezése fedi a tiszta szobáét, csak elrendezése tér el. A hétköznapi és téli időszak munkáinak a színhelye volt e helyiség. A kamrában régi használati tárgyak, eszközök, edények láthatók. Az udvarra nyíló istálló felszerelésével ad hű képet. Az udvaron a még megmaradt gazdasági épületek sorakoznak; fészer, szekérszín, kukoricagóré és az ólak épületei. Valamikor a ház mögött terült el bekerítve a veteményes kert, s a nagyobb földdarabok pedig a tanya körül, ami tulajdonképpen a tanya létesítését is magyarázza. -104-
