G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)
Fehér Dezső: Blaskovich Ernő, Kincsem, a csodakanca tenyésztője (A tápiószentmártoni ménes története)
142 FEHÉR: BLASKOVICH ERNŐ, KINCSEM, A CSODAKANCA TESZÉSZTÖJE ában és Franciaországban is utaztak, tartózkodtak, futottak stb. A kiadások összege 35.308 forint. A nyeremények összege képezi a bevételeket: belföldön (a Monarchiában), Németországban, Angliában és Franciaországban: 65 415 forint. Tehát a tiszta bevétel Blaskovich Ernő talán legjobb versenyévében 30 107 forint volt. Maradjon még egy évig tréningben Kincsem eddigi kiváló eredményei és kifogástalan egészségi állapota, nem kevésbé az ellenfelek kifáradása és letörése egyaránt olyan elhatározásra késztették Blaskovich Ernőt, hogy a kanca maradjon még továbbra is tréningben. Ezt a döntést talán nem befolyásolta, de említést érdemel a 42 győzelmének lovasa, Madden viselkedése. Ez a szerénynek indult, de később egyre elbizakodottabb angol fiatalember Baden-Baden-ben az általa okozott holtverseny utáni hathosszas győzelmet majdhogynem magának tulajdonította, - nem pedig a Csodakancának. így aztán elhidegült a viszony a tréner és lovas között, s a nagyobb fizetésért követelődző Madden Blaskovichtól több pénzt nem kapván, az 1879-es idényre Németországba szerződött Hohenlohe herceghez. Fennen hangoztatta, hogy ha legközelebb bármilyen lóval Kincsemmel egy versenyben összekerülnek, megveri a Csodakancát, mert hiszen erre csak б képes. Az 1879. évi versenyekhez a tápiószentmártoni ménes, illetve a Hesp istálló lovasa egy fiatal, könnyűterhű, tehetséges angol fiú, Wainwright lett . Kilencszer vezényelte győzelemre Kincsemet, - majd ugyancsak nagyobb jövedelem reményében visszament Angliába. A jól telelő, de nem elnehezedett Kincsem első feladata a pozsonyi Állam Díj volt, amelyben a mindig legyőzésére törekvő Baltazzi Arisztid egyébként kiváló ménjét, Tallóst nyolc hosszal verte meg. Ezek után nem volt csoda, hogy hat nap múlva Pesten „walk over" volt, vagyis nem akadt ellenfele. Május 6-án, ugyancsak Pesten az Állam Díj 3200 méterén már felsorakozott három ellenfél, köztük Nil Desperandum, amelynek tulajdonosát Baltazzi Arisztidet Madden beszélte rá, hogy a korábbi bécsi Derby-nyeróvel - amely hároméves korában Angliában is nyert versenyt -, induljanak és meg fogja verni Kincsemet. Sem a Csodakanca, sem a jó idegzetű kis Wainwright erről nem vettek tudomást és 3 kg többletsúly leadása mellett is könnyen, két hosszal verték meg a szájhőst és a valóban jó Baltazzi lovat. Ez a verseny sem viselte meg Kincsemet, mert két nappal később újabb négy ellenfelével szemben győzött Pesten, 2400 méteres versenyben. Május 18-án és 20-án Bécsben indult két hosszú távú futamban, előbb 10 hosszal volt győztes, (a második versenyben Blaskovich Ernő iramcsinálóként indította lova volt második). A berlini versenypálya volt a következő állomás Kincsem pályafutásában, amikoris a június 17-i versenynapon Vilmos császár is megjelent. A szakadó nyári zivatar, dörgés, villámlás ellenére - a csodakanca minden ellenfelének súlyt adva, három hosszal győzött. A császár - aki csak másodszor volt az 1829-ben megnyitott versenypályán -, személyesen gratulált és kijelentette, hogy csak azért jött ki a versenyre, hogy ezt a Csodakancát láthassa. Egy további frankfurti győzelem után újból Baden-Baden és a Nagydíj következett... Ezt a versenyt két dolog miatt érdemes és szükséges külön megemlíteni. Először is egy személyes dráma miatt: Wainwright a fiatal és gyanútlan, de Kincsemet eddig kiválóan vezénylő lovas, a futam előtt az öltözőből kijövet szót váltott Maddennel, valamint egy másik ellenfél trénerével, aki ugyancsak angol volt. Az esetet „Kincsem Franzi" észrevette és jelentette Hesp Robert trénernek. Ő gyanút fogván lovasváltozást jelentett be és azonnal a futamban az éppen lovaglás nélkül lévő Busbyt ültette fel Kincsemre. Busby megbízható,
