G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

Körmöczi Katalin: A magyar köznemes tárgyi környezete a Balskovich-gyűjtemény tükrében

64 KÖRMÖCZI KATALIN: A MAGYAR KÖZNEMES TÁRGYI KÖRNYEZETE... A kereskedő a névjegyén kiállított számlán „faragott Rákóczy korabeli szekrény"-ként nevezi meg a darabot. A vásárlástól Tápiószelére való szállításig csaknem egy esztendő telt el. Ez idő alatt a fivérek levelezésében esetenként előfordul előbb antik szekrényként, majd nemes tömörítéssel csupán „Rákóczy szekrényeként említve. így kerül csomagolásra, a Nyugati pályaudvaron feladásra, és 1916. áprilisában érkezik a nemesi kúriába, ahol „Rákóczi szekrénnyé való lényegülése" betetéződik. Blaskovich János fivérének írott leveléből érdemes néhány sort idéznünk erről: „Képzeld, tegnap délután a Rákóczy szekrény megérkezett... a nappaliba tettem a Rákóczy kép alá. Nagyszerű alkalmatosság... A gazdája valami felvidéki úr lehetett, mert sörétszemeket, karácsonyfadíszt és német újságdarabot találtunk a fiókok háta mögött. Azt hiszem sok patront megtölthettek a lenyíló deszkáján... A Rákóczy szekrényt úgy tettem be a nappaliba, hogy minden bútor a szobában maradt. A szoba talán még tágasabb, mint azelőtt." Az írószekrény (VI/9. színes kép) egyik szép példánya annak a 18. századi késő barokk írószekrénytípusnak, amely szerkezetében és tagolásában kifejezetten közép-európai jellegű, ún. tabernakulumszekrény - tisztán faragott és fényezett, berakás és borítás nélküli kivitelében pedig karakteresen magyar.

4 Augsburgi előzmények után osztrák közvetítéssel terjedt el a magyar nemesi, köznemesi, polgári otthonokban a 18. század második felében. A fényezett, faragott, tömör tölgyfa szekrény alul három fiókos, középen két kis fiókkal közrefogott rézsútosan záródó írólappal, felül két 3-3 tagból álló fióksor közé fogott középajtóval. A tabernakulum-szekrényke is és az alacsonyabb kétoldali fióksor is egyenes vonalban záródik, csupán a két szerkezeti egységet fogja össze egy-egy hullámvonalú, tagolt, faragott díszítőelem. A Blaskovichgyűjteményben őrzött példány rokonvonásokat mutat az Iparművészeti Múzeum egyik késő barokk írószekrényével. Szerkezetben és kivitelben a mutatkozó eltérések - mint a szelei darab szögletesebb, egyenes vonalvezetése, a századvég klasszicizáló tendenciái felé mutatnak. A funkciójában sokoldalú írószekrény, amely a fiókos komód, a felnyitható fedelű íróláda és a rekeszes, fiókos levelesszekrény elemeiből alakult ki, összetevőinek feladatkörét betöltve mint praktikus berendezési tárgy szerepel a 18. század második felében a Blaskovichok képviselte köznemesi réteg kúriáiban. A többirányú használhatóságra utalnak Blaskovich János levelének sorai, midőn az előző tulajdonos sörét és patron nyomait, karácsonyfadíszét és újságlapját említi fel. Bár nem a családi emlékanyag részeként került a gyűjteménybe, joggal feltételezhetjük, hogy a 18. század során felemelkedő volt hasonló funkciójú és kivitelű bútor. Ugyancsak írószekrény jellegű és felépítésű az a 18. század utolsó évtizedeiből származó házioltár (VTH/10. színes kép), amelynek vannak családi vonatkozásai, de csupán a múlt század utolsó harmadáig visszanyúlóan. A tiszafából készített szekrény három egységből áll, mint az írószekrények. Háromfiókos alsó tagja lapos, szögletes lábakon áll. Középső része ferdén záródik a szekrénytest teljes szélességében, belső lapja és a szekrényüreg bársonnyal bélelt. Ezt az írószekrények lenyitható írólapjának megfelelő részt képezték ki a kehely és a misekönyv elhelyezésére. így vált alkalmassá az írószekrény felépítésű bútor a házioltár funkciójának betöltésére. Felső eleme hullámvonalú profilait zárópárkánnyal szegélyezett, mindössze 15 cm-es mélységű, és kétoldalra széthúzható redőnnyel záródik. Benne apácamunkák; paszományvirágok, selyemre festett szentképek és egy ereklyét rejtő feszület. A bútordarabot keskeny szalagintarzia, a fiókokon réz húzók és veretek díszítik. Külön érdekesség a felső tag zárására kialakított széthúzható redőnyös szerke-