G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)
H. Takács Marianna: A Blaskovich Múzeum képgyűjteménye
128 H. TAKÁCS MARIANNA: A BLASKOVICH MÚZEUM KÉPGYŰJTEMÉNYE 19. Jelenet a „Sz. Hajdan gyöngyeiből". Az átadási jegyzékben 10. sz. Fa, 43,7 x 55 cm Felirata jobbra a kövön: ,Aus den Perlen der heiligen Vorzeit" s alól: von С. Marko, gem. 1833. Ma a Magyar Nemzeti Galériában. Ltsz.: 3076. Érdemes megemlíteni, hogy Kisfaludy Károly könyvei között ott találjuk Pyrker munkájának Kazinczy Ferenctől való fordítását: „Szent hajdan Gyöngyei" I. kötet, Sorskövy a vásárló neve, az ár 2.03 fit V.o. Viszota, i.m. 98. o. Az érdekes adatra a hagyatéki leltár gondos áttanulmányozása során bukkantam rá. V.o.: Viszota, i.m. 98. o. „Könyv Czimek" között Kisfaludy Károly és Pyrker érsek közelebbi kapcsolatára az az 1824. március 20-án kelt levele is fényt derít, melyben azt írta az érseknek, hogy az Aurórában készült saját fordításában az „Elóidó gyöngyei"-ből részleteket közölni, de „fordítása még darabos, másfelől ily világi almanachba a tárgyat magasnak tartja..." Idézi az Egyetemes Filológiai Közlöny 1904,701. oldalon megjelent cikk nyomán Horváth János „Kisfaludy Károly és íróbarátai" című kötetében. (Bp., 1955. 119. o.) 20. Ma: Szépművészeti Múzeum, Modem Képtára, Ltsz.: 154 B, .Jelenetek a Rudolfiásból. Rudolf császár a megholt remeténél. 2-ik ének." Átadási jegyzék 3. sz. (Sz.M. ltsz.: 152B), „Ottokár a harczjátékon. 4-ikének." Átadási jegyzék 5. sz.; „Wallnstein kardjába dől." Átadási jegyzék 5. sz. (Sz.M. Ltsz.: 151 B) és „Wallenstein sírja. 8-ik ének." Átadási jegyzék 6. sz. (SzM ltsz.: 174 B) „Ottokár halála. 12-ik ének." Átadási jegyzék 7. sz (SzM Ltsz.: 150 B). 21. A Füssli-cég kiadásában az alábbi látképek találhatók a Blaskovich Múzeumban: Bellaggio, Lago di Como, Ltsz.: 67.466.1., Le chateau de Habsbourg, színezett rézmetszet, Ltsz.: 67.467.1., Lausanne, színezett rézmetszet, Ltsz.: 67.468.1., Bellinzona, Ltsz.: 67.469.1., La chute du Rhin, Ltsz.: 67.470.1., Geneve, ltsz.: 67.471.1. 22. Michelangelo Grigoletti után Michèle Fanoli: ,A két Foscari", rézmetszet. Ltsz.: 67.465.1. 23. Francesco Hayez után Johann Pasini: „A két Foscari", rézmetszet. Ltsz.: 67.464.1. Francesco Hayez (1791-1881.) ünnepelt olasz festő. ,A két Foscari" című képe a bécsi Kunsthistorisches Museumba került. Itt készíthette Johann Passini a metszetet, mely a bécsi művészetpártoló egyesület 14-ik sorshúzásának nyereményeként készült 1845-ben. 24. „Szt. Orseolo a remeteségben", SzM. ltsz.: 657. Átadási jegyzék 73. sz.: „Szt. Orseolo imádságba merülve"; ,Jelenet Szt. Romualdus és Orseolo életéből", SzM ltsz.: 658. Átadási jegyzék 72. sz.: „Sz. Romuald és Gradenigo János ássák a földet Szent Orseolo imádkozik." 25. „Velencei részlet" Giovanni Gradenigo 976-ban a S. Giovanni in Bragora előtti téren alamizsnát oszt, hogy a népet lecsillapítsa." SzM. Ltsz.: 644. Átadási jegyzék 96. sz.; „Velencei részlet IV. Pietro Candiano dogé holtteste a S. Marcello-téren, 976-ban. SzM. Ltsz.: 656. Átadási jegyzék 95. sz. 26. Pl. Englert Emil: „Lidó-részlet", O. /?/, karton 29,5 x 40 cm. Ltsz.: 67.500.1. 27. Munkánkhoz felhasználtuk az Adattárban fekvő „Történeti dokumentumok" TD. 72.6.1., 17.7.1., 72.8.1., 73.131.1., valamint aTBMA 407-74 1-2,414-74 1-3 lapjait 28. Barabás Miklós (1810-1989): Máriássy Béla képmása. Papír, aquarell, 41 x 35 cm. Jelezve: Barabás 857. Ltsz.: 67.563.1. Az ábrázolt 1824-ben született 29. O., v. 130 x 100 cm. Ltsz.: 67.528.1. A hölgy Máriássy Béla második felesége volt. 30. O., v. 65 x 52 cm. Ltsz.: 67.571.1. Az idézet: TBMA 407-74. 15. Az ábrázoltról Nagy Iván is tud (Magyarország családai czimerekkel.... Pest 1857. 1. 123. o. ) és megjegyzi, hogy a híres úrlovas testvére Blaskovich Gyula Heves vármegye másod alispánja volt „Mindkettő nagy vagyonú, és híres lovas." 31. O., v. 77 x 62 cm. Ltsz.: 67.564.1. 32. V.o.: Magyarország Vármegyéi és Városai. Pest-Pilis-Solt Kiskun Vármegye. I. (Bp., 1910.) 146. o. A községben 1900 táján a többi között Blaskovich Ernőnek és Blaskovich Antalnak volt kúriája, ez utóbbit Blaskovich László építtette, 1848 előtt a Tápiószentmártonhoz tartozott Sóregpuszta gr. Keglevich Miklósé volt. 33. „Keglevich Miklós ágya", ceruza, papír, 24 x 22 cm Ltsz.: 67.493.1. 34. „Báró Brüdern állvány szekrénye", ceruza, papír, 24 x 22 cm. Ltsz.: 67.493.1. 35. Ceruza, papír, 32,5 x 24 cm. Ltsz.: 67.497.1. A további adatok.: TBMA 407-74. 16. o. 36. Sófalvi Antal Döbrentei Gábort ábrázoló arcképe (O., v. 78,2. 62,3 cm., jelezve balra lent: Sófalvi 1847.) a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában (Azonosítási szám 114.) Kiállítva: A Magyar Tudományos Akadémia és a művészet a XIX. században. Bp., 1992. 32. sz.
