G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

G. Móró Csilla: A Blaskovich család útja a felemelkedéstől a műgyűjtésig

42 A BLASKOVICH CSALÁD ÚTJA A FELEMELKEDÉSTŐL A MŰGYŰJTÉSIG badsága, fiiggetlensége és jóléte - nyilvános hivatalbéli pályáján egyik le g buzgóbb bajnoka volt, s amelyek lobogója alatt vezérlendi e megyét..." Az ifjú Ferenc József császár és tapasztalt miniszterelnöke, Schwarzenberg az orosz cár „atyai" támogatását kérte, beismerve, hogy maga képtelen a magyar forradalom leverésére. Ennek nyomán 1849 nyarán a helyzet országosan kedvezőtlenre fordult. A Heves megyeiek június 26-i gyűlésén Blaskovich főispán bejelentette, hogy a túlnyomó ellenséges haderő a magyar sereget egészen Miskolcig visszaszorította. Ezért a megyei bizottmány július 1-vel Egerből Szolnokra helyezte át székhelyét.

208 1849. augusztus 13-án Görgey Artúr Világosnál a cári csapatok előtt letette a fegyvert. Blaskovich Gyulát erki birtokán érte a fegyverletétel híre. Villámcsapásként hatott rá, mivel mindvégig bízott a magyar ügy győzelmében. A Világos utáni üldöztetések idején testvéréhez, Amáliához, özv. Kállay Istvánnéhoz menekült.

209 Az izgalmak megőrölték életerejét. Megtört egészséggel élt erki, majd bényei birtokán. Tiszttartója 1850 szeptemberében kelt levelében már arról írt, hogy gazdája igen nagyon beteg.

21 I. Blaskovich Gyula 1850. december 4-én, 44 éves korában Bényén fejezte be életét.

2 Földi maradványa Tápiószentmártonban, az ősi családi sírkertben talált örök nyugalomra. A szabadságharc idején Blaskovich Gyulához hasonlóan, Pál is Kossuth táborába állt. A Hont megyei nemzetőrség szervezésében mint a gyalogság őrnagyának volt jelentős szerepe. 1849-ben a belrend és a közbiztonság fenntartása érdekében létrehozott mozgó nemzetőrség parancsnokává nevezték ki.

212 A polgárosodás útján A forradalom és szabadságharc időszakát követő önkényuralmi korszakban a nemesség körében eltérő magatartásformák alakultak ki. Jellegzetes figurájává vált az „elvhűségre dermedve, kétségek közt hányódó, belső száműzött, és az egyéni érvényesülést kizárólagos céllá emelő emberek csoportja" - állapítja meg Szabad György e korszak viszonyainak vizsgálatakor.

213 Mindkét magatartásforma fellelhető az ebecki Blaskovich családban. Az első csoportba sorolható Blaskovich Gyula és Pál, míg a másodikba az elsőszülött, Bertalan. Eltérő mentalitásukat és életvitelüket, családi kapcsolataikat, valamint leszármazottaik rendjét az alábbiakban kísérhetjük nyomon. Az 1850-es évek általánosan elfogadott politikai magatartása a közélettől való visszaszorulás, a passzivitás. Mégis a „történeti" azaz főnemesi vagy köznemesi eredetű családok nem egy tagja vállalt közhivatalt az abszolutizmus tizenkét esztendeje alatt.

214 Akis- és középnemesség, sőt a nemesi és polgári értelmiség jelentős része is távolmaradt az önkényuralmi hatóságok fórumaitól, nem vállalt közszereplést. E magatartásforma vezető ereje a birtokos nemesség volt, amelyet viszonylagos gazdasági függetlensége és falusi életkörülményei tettek képessé a paszszív ellenállás vállalására. A passzivitás ezekben az években politikai program és életforma. Ezt vállalta fel Blaskovich Pál, ki a politikai élettől visszavonulva gazdasági ügyeivel foglalkozott, s a kaszinó életébe újra csak 1859-60-tól kapcsolódott be.

216 „Óriási kiterjedésű birtokán kitűnően gazdálkodott - Ebeck, ahonnan a család előnevét is vette - Lukanénye, Bátorfalu, Cseri - szinte azt képzelhette az ember, nincs is több úr Hont megyében, csak Blaskovich Pál meg a Semberyek. Nagy gazdasága miatt el is nevezték (tót császárnak)" - írja róla egy korabeli újságcikkben gróf Vay Sándor.

217 A magyar nemesi históriák nagy leírója az igazi magyar virtus megtestesítőjét látta Blaskovich Pál-