G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

G. Móró Csilla: A Blaskovich család útja a felemelkedéstől a műgyűjtésig

A BLASKOVICH CSALÁD ÚTJA A FELEMELKEDÉSTŐL A MŰGYŰJTÉSIG 37 A 2. sz. táblázat genealógiai rendjéből világosan kitűnik, hogy az ebecki Blaskovich család a 19. század második felében meglehetősen szerteágazott. II. Blaskovich József és Fáy Anna tíz gyermeke igen népessé tette a köznemesi famíliát. Leszármazottaik között néhány kiváló alakot is találunk. Ahogyan a 19. század első fele és közepe Magyarország történetében is nagy jelentőségű kor, úgy a Blaskovichoknál is ez az úgynevezett „nagy generáció" korszaka. II. Blaskovich József és Fáy Anna gyermekei között elsőszülött Bertalan (1794-1859) családja a legszerteágazóbb, legnépesebb. Nemzedékeinek rendjét mintegy száz éven át ismerjük. II. József, az apa nagy gondot fordított fiai megfelelő taníttatására, így legidósebbikük bölcsészeti tanulmányokat folytatott. Bertalan 1811-ben kapott bölcsésztudori oklevelet.

16 Őseihez hasonlóan fiatal éveiben б is vármegyei szolgálatot vállalt. 1816-ban lakhelye szerint Pest megye kecskeméti járásában nevezték ki alszolagbíróvá. 1818-ban és 1825-ben meghosszabbították megbízatását.

164 Blaskovich Bertalan nyitott gondolkodású, felvilágosult, művelt nemes. Vonzódott az irodalomhoz, értett a lovakhoz és nem utolsó sorban a gazdálkodáshoz. Ez tette lehetővé, hogy a kor haladó irodalmi életét összefogó almanach létrehozásában mecénásként közreműködjön. 1822-ben a Kisfaludy Károly szerkesztette Auróra első számának megindítását Kubinyi Ferenccel együtt Blaskovich Bertalan segítette anyagilag.

165 A magyar lóversenyzést támogatandó, édesapjával együtt a Pesti Gyep aláírói között vannak 1828-ban.

166 Blaskovich Bertalan igen sikeres gazdálkodónak és nagy vagyonszerzőnek bizonyult. Mint a család elsőszülött fia, az ősi, Sámueltől örökölt részt kapta Tápiószentmártonban, amit időközben a Pollack Mihály által tervezett, és 1830-ban épült Kubinyi féle kúria is kiegészített.

167 Bertalan eredetileg két-háromezer holddal bírhatott, de gyermekeire már együttesen 25-30000 holdnyi örökséget hagyott. Megvette Kengyelt az Almássyaktól, Gyapjút a Bajzáth családtól; Királyhegyest a híres, pazarló Podmaniczky Hermantól és Tápiószentmártont a Kubinyiaktól. 1839 táján vette meg a Bihar megyei Pánt pusztát és Jánosd helység felét.

1 A másodszülött fiú, II. Blaskovich Pál (1802-1873) - minthogy édesapja időközben Tápiószentmártonba tette át székhelyét - a család ősi fészkében, Bátorfaluban lakott. Legény9. //. Blaskovich Pál (1802-1873) portréja