G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

G. Móró Csilla: A Blaskovich család útja a felemelkedéstől a műgyűjtésig

A BLASKOVICH CSALÁD ÚTJA A FELEMELKEDÉSTŐL A MŰGYŰJTÉSIG 35 A kor, amiben //. Blaskovich József és családja élt, rendkívül összetett. Az átalakuláshoz kapcsolódó új nemesi mentalitás befogadására családi indíttatása révén is fogékonyabb volt. Gondolkodásmódjának alakulására művelt, jól gazdálkodó ősein kívül „világlátott", magasan képzett, a világ dolgaiban tájékozott katona édesapa is nagy hatással volt. П. Blaskovich József őseihez hasonlóan jogi végzettséget szerzett, majd 21 éves korában híres és vagyonos családba nősült. 1793. november 24-én nőül vette fái Fáy Bertalan borsodi alispán és kölesei Kende Mária leányát, Annát. Házasságkötésük után a Borsod megyei Tibolddarócon laktak. Itt látta meg a napvilágot 1794-ben Bertalan, és 1802-ben Pál fiuk.

149 Harmadik gyermekük, Gyula Tápiószentmártonban született. Blaskovich József családjával a bátorfalusi ősi lakba költözött, amit nagynénjétől, Zsuzsannától örökölt.

150 Felesége itt hozta világra László (1808), Antal (1810), Amália (1814), Alojzia, Anna, Mária és Julianna nevű gyermekeiket.

1 l A családfő 1808-ban Hont megyei nemesként vesz részt a pozsonyi országgyűlésen. Ezt a diétát főleg a nemesi fölkelés, a Nemzeti Múzeum és a Ludovika Akadémia alapítása tette emlékezetessé. Blaskovich József - talán katona édesapja emlékének tiszteletére - ez utóbbira 1000 forintot adományozott.

152 Levélcímzésekből és magisztrátusi névjegyzékből tudjuk, hogy az 1810-es években Hont és Nógrád, 1818. március 31-én pedig Pest megye is táblabíróvá választja Blaskovichot. Ez utóbbinak is köztiszteletben álló személyisége, amire bizonyosság az is, hogy az 1820-30-as években rendszeresen tagja a Pest megyei rendek nádort fogadó küldöttségének. II. Blaskovich József igen jól gazdálkodó és nagy vagyonszerző. Jelentősen növeli birtokainak területét. Egymás után veszi zálogba és bérbe apja testvéreitől, vagy azok leszármazottai tói osztályrészeiket. A 18. század második felében Erket a Blaskovichok és a Majthényiek bírták. Blaskovich Márton és Mihály 1777-ben ingatlanukat Orczy Lászlónak zálogosították el. Blaskovich József 1799-ben Orczytól átvette a zálogjogot,

1 4 majd a Majthényi részt is megszerezte: először Katalintól (Ebeczky Éva unokájától) 42, később Károlytól 32 esztendőre.

1 József 1807-ben korán elhalt testvére, Anna gyermekeinek örökségét, Tibolddarócot is zálogba vette, ezen kívül árendálta Gyurcsányi József Újfalu, Ipolykeszi és Cseri községbeli földterületeit.

157 Blaskovich József és Fáy Anna 1812-ben 20000 váltó forintért és hat 158 ebecki jobbágytelekért megveszi Szemerédy András pesti házát. Tovább terjeszkedett Tápiószentmártonban is. A fiúágon öröklődő Sámuel vásárolta birtok mellé 1817. november 22-én 15000 rénesi forintokért megvásárolta Kubinyi László per alatt álló, a helység 1/8 részét kitevő zálogos ingatlanát.

159 Az egyre bonyolultabbá váló birtok- és pénzügyek intézésében igen jó hasznát vette jogi ismereteinek. A 18. század utolsó éveiben apjának testvérei, Blaskovich Renáta és Terézia, illetve ez utóbbinak a fia, Gyurcsányi József pert indított ellene. Ennek tárgya Dacsó Anna 1778-as végrendelete. A hosszan elhúzódó ügy 1815-ben zárult le a fiúági öröklés elsődlegességének elismerésével.

1 Jogos javainak visszaszerzéséért 1833-ban József is indított eljárást, s a Királyi ítélő Tábla „kölcsönadott 3360 császári arany visszafizetése ügyében" kezdett gróf Andrássy László ellen vizsgálatot. Az alperesek elismerték tartozásukat, az összeg visszafizetésére kötelezték magukat és „maradékaikat".

161 A korabeli magyar jogorvoslat nehézkességét jí)l példázza, hogy e tartozást még 1850-ben sem fizették vissza, hiszen a József gyermekei közti osztályszerződés még mint behajtandó összegről tesz róla említést.

162