G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

G. Móró Csilla: A Blaskovich család útja a felemelkedéstől a műgyűjtésig

30 A BLASKOVICH CSALÁD ÚTJA A FELEMELKEDÉSTŐL A MŰGYŰJTÉSIG zésének eredményeként 1737. december 12-én eképp módosította: összes jószága három felé osztassék: ebből két részt József, és egy részt felesége adminisztráljon. A többi pontban leírt akaratát változatlanul hagyta." Grassalkovich Judit 1746-ban férjétől eltérő módon végrendelkezett. Mivel kisebbik fia, László meghalt, osztályt rendelt el minden ingó és ingatlan vagyonra. Az osztályba beleszámított a lányoknak eddig kifizetett 3500 forint készpénz. Férje akaratát figyelembevéve a fiúági örökösödés elsődlegességének tiszteletbentartása végett négyezer forintot juttatott Józsefnek az osztályon felül. 1731-et utak még, mikor Blaskovich József feleségül veszi keszihóci és dacsóhalmi Dacsó Péter és inácsi Ebecky Éva leányát, Annát. Mindkét szülő családja igen ősi: tagjaik már a 13. és 14. századtól ismertek. József igen előnyös házassága jelentősen hozzájárul az apától örökölt vagyon további gyarapításához. E frigy révén került a vóhöz Bátorfalu és Apáthi. ° József a birtokszerzés mindhárom módját felhasználta vagyonának gyarapításában: a házasságot, az adományt és a vételt. Először csak zálogba vette ki a földeket, majd kivárva a kellő időt, örökáron megszerezte azokat. 1737-ben József kiváltotta a zálogból a Heves megyei Erk helységben és Gyó pusztában lévő birtokokat. Erket anyósa, Ebecky Éva édesanyjának szülei, a Barátnoky família zálogosította el még 1676-ban.

105 A kiváltott föld igen messze esett lakóhelyétől Bátorfalutól, ezért azt árendába adta ki.

106 Blaskovich József 1738-ban az Ebecky család fiúágának kihalása következtében kérelemmel fordult Ш. Károly királyhoz, hogy a Nógrád megyében lévő Ebeck és a Hont megyei Ipolykeszi reá írattassanak. Ez ügyben Bécset is megjárta. Valószínű, hogy folyamodványának gyors elintézésében nagybátyja, Grassalkovich Antal is segítségére volt. Blaskovich József az Ebeck és Ipolykeszi helységekbeli részbirtokokra 1738. július 16-án királyi adományt nyert VI. Károlytól (császárként VI., magyar királyként Ш. Károly).

108 A nógrádi rész 13, míg a honti 3 és fél telekből állott. A Blaskovichok donációja ellen Marsovszky László fellebbezett, akinek szülei 1720-tól nádori adományként bírták e területet. Az ügy 1746-ban a királyi tábla elé került, ahol Grassalkovich Antal belső tanácsos folytatta a vizsgálatot Nem volt kétséges a dolog kimenetele. Igaz, Ebeck birtoklásának tárgyában Dacsó Annát, Blaskovich József hitvesét is megidézték a táblához, de a vizsgálat az б javára dőlt el. Megállapítást nyert ugyanis, hogy az ebecki birtokra Dacsó Annának, mint Ebeczki Ádám úr és Ebeczki Éva úrasszony örökösének 109 volt joga. A Blaskovich család ettől kezdve viseli az ebecki előnevet. A Dacsó családba történt beházasodás révén még további ingatlanokkal is gyarapodott a Blaskovich vagyon, minthogy Dacsó Anna édesanyjának, Ebeczki Éva asszonynak második férje, Majthényi Márton hagyatékának egy negyed része is a család örökéül jutott. 1749-ben Anna három féltestvérével: „Majthényi Károly, Imre és Péter urakkal örökölte a Heréd és Daróc helységekbeli birtokokat, a Cseriben és Boroznokon lévő puszta házhelyeket, Pencen, Felsőpetényben és Deménden (...) lévő részbirtokokat."

110 A 18. század folyamán a vármegyei szolgálat volt, ahol a birtokos nemesség a gazdálkodáson kívül foglalkozást talált. Az alispáni, szolgabírói, esküdti és egyéb tisztségeket a nemes családok fiai készséggel vállalták, mert családjukra megtiszteltetést, maguknak pedig tekintélyt jelentett. A „bene possessionati", a középbirtokos nemesség szinte törvényesen elismert külön társadalomképződmény, kivált a hivatalképesség szempontjából. A vármegyei családok bizonyos köréből szoktak kikerülni az alispánok, mások inkább csak szolgabírákat adtak vagy esküdteket, orvost, mérnököt - állapítja meg a 18. századi osztálytársadalom vizsgálatakor Hajnal István.

115 A vármegyék az ország kormányzatában, elsősorban az igazgatásban és bíráskodásban rendkívül fontos szerepet játszottak. Az, hogy az uralkodói abszolutizmus kitűzött céljait