G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

Kótai József: Ötvöstárgyak a Blaskovich Múzeumban

KÓTAI JÓZSEF Ötvöstárgyak a Blaskovich Múzeumban Nézzük meg a Blaskovich Múzeum ötvöstárgyait, melyeket gyönyörűségünkre és oku­lásunkra néhai tulajdonosaik megőriztek, mik is lehetnek ezek? Lehetnek a háztartás eszkö­zei, a fegyverek és díszítményeik, az öltözeteket kiegészítő ékszerek, valamint a kifejezet­ten reprezentációt szolgáló dísztárgyak. A gyűjteményben mindezekre akad példa, végülis a tárgycsoportok egymáshoz mérhető súlya jellemzi az együttest. A sportdíjak, trófeák, írókészletek, szivar és cigaretta tárcák, hamutartók mind funkció­jukban, mind motívumaikban az állat és természetbarát, vadász és sportemberek rokon­szenves életszemléletét tükrözik. Ebben a házban vadásztarisznya formájú az írókészlet, vagy élethű bagoly rejti a tintatartót. A levélnehezék cserkésző tigris szobrocskája, a hamu­tartón szarvas lépdel, vagy róka oson. A gyűjteményben található ékszerek nem régi családi örökségből származnak, hanem tudatos műgyűjtés, vásárlás útján kerültek ide. Ilyen a két szász mellboglár, mely annyira hasonlít egymásra, mintha egy kéz munkája lenne, pedig mindegyik más-más mester név­beütőjét őrizte meg. A szász boglárok egy zárt körben, az erdélyi németség jellegzetes ék­szereként, ráadásul a 16. századtól a 18. századig azonos technikai körülmények között, kö­tött formában készültek, nem adtak igazán lehetőséget a mestereknek, hogy egyéni megol­dásokkal kápráztassák el megrendelőiket. Ezek a mesterek készen vásárolható ezüstöntvé­nyekből állították össze a csatokat, öveket, boglárokat, legfeljebb a zománcszínek összeállí­tásában, vagy a hátlapok vésetén érhető tetten az egyéniség lenyomata. Az egyik boglár minden nehézség nélkül azonosítható, névbeütője Melchior Hermann nagyszebeni mestert jelzi. A másik, mely méretében csaknem azonos, és csak az alkalmazott kövek színével különbözik, bizonytalan, elmosódott beütőjével nehezíti a tisztánlátást és az egyértelmű azonosítást. 2 (X/17. színes kép) Blaskovich Gyula gyűjteményével két alkalommal is nyilvánosság elé lépett, a Millen­niumi Kiállításon egy szász övön kívül kizárólag fegyvert, lószerszámot, kard- és mentekö­tőt valamint pipákat mutatott be. 3 Az igényesebb úri háztartás emléke lehet az ónedények egy része, ilyennek gondolom a hat azonos tányért, és a füles tálat. A nagyméretű és különböző díszítésű tálak, az egyiken primitív püspökábrázolást láthatunk, vásárlás útján kerültek a gyűjteménybe. 4 A jelen kiál­lításon ugyan nem szerepel, de feltétlenül megemlítendő a háztartás eszközei közül az a hatszemélyes evőeszközkészlet, melynek kanalai, sajnos hiányoznak. Lőcsén, Alexander Bartsch ezüstműves készítette. 5 Egy biedermeyer üvegpohár alátétje és fedele szintén А В mesterjegyet mutat, de ez bé­csi származású, egy másik együttesnek értékét szemünkben növeli az, hogy Blaskovich Gyula monogramját láthatjuk rajta. 6 Egész kis kamarakiállításra telne a gyűjtemény úti evőeszközeinek bemutatása. Ezek az egyszemélyes, tokban hordható készletek, néha csak a legszükségesebbet - kés, villa, kanál -, néha a fúszertartók és egyéb kellékek egész kis arzenálját rejtik magukban. A gyűjte­mény hat ilyen készlete a legkülönbözőbb összeállításra mutat példát. Egy nyolc darabból

Next

/
Oldalképek
Tartalom