G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)
G. Móró Csilla: A Blaskovich család útja a felemelkedéstől a műgyűjtésig
52 A BLASKOVICH CSALÁD ÚTJA A FELEMELKEDÉSTŐL A MŰGYŰJTÉSIG donosai lettek. Ezt a földet haszonbérbe adták, amiért a bérleti díjat egészen 1944-ig megkapták - igaz, a trianoni határmódosulás következtében már a szlovák bankon keresztül -. A fivéreket jelentős anyagi veszteség érte az első világháború alatt a háborús kötvényekbe befektetett pénzük elvesztése miatt. Ezidőtájt nagy mennyiségű műkincset vásárolnak, részben befektetés, részben pedig öröklött gyűjtószenvedélyük miatt. A két világégés között Blaskovich György és János tulajdonában Tápiószentmártonban összesen 112 kat. hold, Tápiószele belterületén 4 hold, Felsőbakán pedig 96 k. hold földterület volt. 7 Birtokaikat a későbbiekben elveszítik. Ezután a tápiószelei kúriát körülvevő 2296 négyszögöl kertben gazdálkodtak. Egész életüket tették rá, hogy az öröklött műgyűjtemény gyarapodjon, hogy fönnmaradjon, hogy együtt maradjon. Nem házasodtak meg, szerényen éltek tápiószelei otthonukban. A művelődési eszmények és a műgyűjtés kapcsolata a Blaskovichoknál A műveltség, a közéleti-politikai hajlam, a történeti, művészeti értékek megbecsülése a család történetét áttekintve is jellemző a Blaskovichok között. A család úgy is jellemezhető, mint karakterisztikus vonásokkal bíró személyiségek közössége. Természetesen ki-ki saját korában élve, azokkal a jellegzetességekkel rendelkezett, amelyekkel azok a nemesi famíliák, ahol nagy tradíciója volt a katonáskodásnak, a vármegyei közéletben való részvételnek és a gazdasági vállalkozásnak. 276 Az első csoportba sorolandó Blaskovich István kuruc alezredes, majd Blaskovich Pál császári generális és П. Pál huszártiszt, a honti nemzetőrség parancsnoka. A katonai életet vállalta tizennégy éven át a majdani múzeumalapítók egyike: Blaskovich György is. A család közéleti palettája ennél jóval gazdagabb. Meghatározó személyiségei között bőven találunk vármegyei szolga- és táblabírákat, alispánokat, országgyűlési követeket is. Blaskovich Sámuel Esztergom és Hont vármegyei szolga- és táblabíró, majd fia, I. József honti alispán, valamint П. Blaskovich József Nógrád és Pest megyei táblabíró, honti országgyűlési képviselő, Blaskovich Gyula Heves megyei al- és főispán érdemel említést. A harmadik szempont alapján kiemelhető I. József és II. József, Bertalan, П. Pál és Gyula személye. A család szellemi életében minden időben nagy figyelmet fordítottak a gyermekek neveltetésére. A férfiak többsége jogvégzett nemes volt. A múzeumalapító fivérek egyike is jogi, míg másika mezőgazdászi végzettséget szerzett. A vallásos műveltségeszmény jelenléte is kimutatható az ősök és utódok életében. I. Blaskovich József családi kápolnát először bátorfalusi lakánál hoz létre, majd Tápiószentmártonban megalapítja azt a ma is álló barokk templomocskát, amit 20. századi leszármazottai is használtak. A Blaskovich fivérek ilyen irányultságának tanúbizonysága a tápiószelei lélekharang felállítása. A Blaskovichok műveltségi eszményképének döntő fontosságú összetevője a történeti és művészeti értékek megbecsülése. Erre is láthatunk példát őseik között. Pál generális felesége, báró Reizenstein Zsófia óragyűjtő szenvedélyéről volt híres. Ezt a vonzalmat örökölte unokája, Blaskovich Gyula s annak utódai is. A hevesi alispán vetette meg a családi műgyűjtemény alapját azzal, hogy 1848 tavaszán festményeket vásárolt Pyrker egri érsek hagyatékából. 277 I. Blaskovich Gyula által hátrahagyott könyveket áttekintve, választásában megnyilvánuló művelődési eszményét vehetjük szemügyre. Műveltségének alapját a régi tradíciók vetették meg: a francia és német nyelv ismerete, a jogi és történeti tájékozottság megszerzésé-
