G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

G. Móró Csilla: A Blaskovich család útja a felemelkedéstől a műgyűjtésig

40 A BLASKOVICH CSALÁD ÚTJA A FELEMELKEDÉSTŐL A MŰGYŰJTÉSIG dás lakóház is elhanyagolt, puszta udvaron állott. Gyula e régi lak mellé új kúriát építtetett. Bártfai Szabó Pál tiszttartójával nagy ambícióval fogott hozzá a gazdálkodáshoz. Néhány év múlva munkáját dicséri a jól kiépített, eredményesen működő uradalom. Blaskovich Gyula gondossága nemcsak gazdálkodására, hanem közigazgatási munkásságá­ra is jellemző. Korának haladó elemeként, már olyan polgári életeszményt és értékrendet tett magáévá, mint a pontos, korszerű gazdálkodás, valamint a pénzügyi fegyelem, lelkiismeretes közszolgálat, tájékozottság, a műveltség, történeti és művészeti értékek megbecsülése. Nyolc éves főszolgabírói majd alispáni tevékenysége bizonyság erre. A tarnai járás fő­szolgabírójaként pontosságot követelt meg az irányítása alá tartozó községek vezetőitől is. Nagy gonddal intézte az adóügyeket, rendszeresen készíttetett kimutatásokat a hadi- és há­zadók befizetéséről, a vetés és évi termés milyenségéről. 18 Visznek község az ő szorgal­mazására határozta el 1844-ben takarékmagtár alapítását, hogy elkerüljék a szűk esztendők okozta éhínséget. 188 (Alaposságának példázatára itt említjük meg a jóval későbbi Bach­korszak egyik tisztviselőjének levelét, amelyben arról értesíti az akkor már özvegy Blasko­vich Gyulánét, hogy elhunyt férje 1848. évi számadásait átvizsgálva, „52 forint 59 krajczár ezüstpénzben a vármegyei kasszából a megboldogult úr örököseinek visszajár"). A reformkor derekától az egyre szaporodó kaszinók és olvasóegyletek lettek a liberális eszmék otthonai, s olyan megyékben is felszították az ellenzéki szellemet, amelyekben ad­dig az udvarhú álláspont volt tapasztalható. 190 így volt ez Hont megye esetében is. Kaszi­nójának - Bátorfalusi lakhelye alapján - tagja volt Blaskovich Pál és testvére, László. Heves megye a 30-as években egyes kérdésben haladó, másban olykor reakciós állás­pontot foglalt el. A 40-es évek közepén válik uralkodóvá és egyedülivé az ellenzéki maga­tartás, ami Blaskovich Gyula személyéhez is köthető. Blaskovich főszolgabíró köztiszteletnek örvendett az egész megyében. Bizonyíték erre, hogy az egri kaszinó tagjai sorából 1843-ban választmányi tagnak jelölik. 192 A vármegyé­nél felfigyeltek kimagasló szolgabírói tevékenységére, ezért 1845-ben Heves megye másod alispánjává választották. Az első alispán ekkor Almássy Pál lett. A korabeli híradás szerint Heves e választásokkal a nemzeti ellenzék erős bástyájává vált. Az 1840-es évektől kezdve egész Európa a forradalmi válság felé haladt. Kelet- és Kö­zép-Európában a megmerevedett feudalizmus állt a termelőerők kibontakozásának útjában. A válságba sodort osztályok a polgári rend megteremtésére gyülekeztek. Az évtized má­sodik felében Magyarországon is elérte tetőfokát a feudalizmus válsága, s már a végrehaj­tandó reformok is körvonalazódtak. A nemzeti átalakulás nagyszerű munkája izgatta a ke­délyeket. Összeült az a rendi országgyűlés, amely visszaszerezte a nemzet függetlenségét, végrehajtotta a húsz év óta hangoztatott reformokat. Blaskovich Gyula személyének az 1848^19-es eseményekben betöltött szerepe nemcsak a család, de a nemzet története szem­pontjából is figyelemre méltó. 1848 tavaszának európai és Magyarországnak márciusi eseményei nagy lelkesedést vál­tottak ki Heves megyében is. A huszadikára összehívott kisgyűlésen Blaskovich Gyula má­sod alispán elnökölt. Kifejezte „...a Hon felvirulása feletti örömét, s jelen átalakulási kor­szak igényeinek a mozgalmai terén csendes és békés útoni kifejlődését..." Ismertette a hely­tartótanács sajtószabadságról hozott rendeletét, és Pest megyének a rend és béke fenntartá­sára hozott intézkedéseit. A gyűlés rendjei elhatározták, hogy ezeket kinyomtatják, szétkül­dik a járásokba, hogy a szolgabírák a népnek megmagyarázhassák. A kinyomtatás költsége­it Almássy Emánuel (Gyula sógora) „hazafiúi buzgó készséggel" magára vállalta. 19 A ro­hamosan fejlődő megyebeli eseményekről hű képet nyújt az a magas szárnyalású beszéd,

Next

/
Oldalképek
Tartalom