G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

G. Móró Csilla: A Blaskovich család útja a felemelkedéstől a műgyűjtésig

A BLASKOVICH CSALÁD ÚTJA A FELEMELKEDÉSTŐL A MŰGYŰJTÉSIG 39 //. Blaskovich Gyuláné, baji Patay Franciska (1818-1883) portréja Ezidôben vált Gyula a reformok hívévé, ellenzéki szemléletűvé. Pest a többi megye vezetőjévé lett, liberális határozatait a többiek sóváran várták. Jelentőségét Széchenyi is felismerte, 1831-től eljárt közgyűléseire.

177 Blaskovich József és Fáy Anna harmadszülött fia, Gyula - házasságlevele szerint 1806-ban Tápiószentmártonban látta meg a napvilágot. Azidótájt még állt a Blaskovich kápolnával szemközti partoldalon az az ősi félelmetes ház, amit Blaskovich Bertalan a Kubinyi kastély megszerzése után alapjáig lebontott. Blaskovich Gyula ifjú korában papnak készült. Egy ideig nagyszombati papnövendék volt, később Pesten jogászkodott. Ezután közigazgatási pályára lépett.

178 1829-től alszolgabíróként dolgozott Pest-Pilis-Solt vármegye pesti járásában. 1832-ben megerősítették e tisztségében, majd 1836-ban Pest megye táblabírói közé választotta.

179 Blaskovich Gyula - családot alapítandó - 1834. május 27-én nőül vette baji Patay Franciskát (1818-1883).

180 Házasságuk után feleségének bényei ingatlanán laktak. Itt születtek gyermekeik: 1836-ban Anna, 1837-ben Malvin és 1843. január 26-án Gyula. További, korábban elhalt három gyermekük közül Mariska 1848-ban Pesten kolerában hunyt el. Édesapja nagyszámú birtokai közül Gyulának a három fivérével és öt nővérével való megosztozás után a következő ingatlanok jutottak: az egész Tápiószentmártonnak mintegy 1200 m. holdat kitevő 1/8 része; a fehéregyházi pusztai részbirtok; az andornaki, egedi és miskolci szőlő.

181 Fiútestvéreivel 1844-ben kötött osztályegyezség értelmében szentmártoni része a község melletti Székes-táblán, Nagylaposon s a Bicskei-táblákon jelöltetett ki. E földek azonban - mindössze egy pusztai épület lévén akkor rajtuk - külön gazdálkodásra alkalmatlanok voltak.

182 Ezért 1845. március 29-én részletfizetésre megvásárolta atyjától az erki 2700 m. holdas birtokot.

183 A vételár törlesztésére szentmártoni jussát 1846. november 15-én Bertalan testvérének eladta.

184 Gyula az erki birtok révén viselt Heves megyében hivatali funkciót: 1837-től 1845-ig a tarnai járás fószolgabírája.

185 Blaskovich Gyula és családja az 1840-es évek közepén költözött a Heves megyei Tarnaerkre. Itt fölszerelése - igás és haszonállata - az első időben alig volt. Az egyszerű, geren-