G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

G. Móró Csilla: A Blaskovich család útja a felemelkedéstől a műgyűjtésig

38 A BLASKOVICH CSALÁD ÚTJA A FELEMELKEDÉSTŐL A MŰGYŰJTÉSIG korában huszárkodott, s a kapi­tányságig vitte. A tisztek között találkozunk nevével gróf Szé­chenyi István naplójában egy 182l-es csapatszemlével kap­csolatban. 1 A legnagyobb magyar ismerte a Blaskovich családot, nemcsak Pált, de ap­ját is, hiszen közös érdeklődé­sük is volt: a lovak. (Egyik 1833-as naplójegyzetében leír­ja, hogy az Első Ferenc gőzha­jón utazva találkozott az öreg Blaskovichcsal, ki bizalmas egyetértésben utazott egy Tal­bot bárónővel. Uram segíts! ­kiált fel magában a gróf.) Blaskovich Pál a katonai szolgálat befejezése után honti és nógrádi birtokain gazdálko­dott. Tevékenysége szép példá­ja a rétegekre különült, frissebb gondolkodású, szélesebb mű­veltséggel rendelkező közne­mesek életmódjára, kik haladva a korral, minőségben akartak mást kezdeni. Ilyen korai kapitalisztikus törekvéseket láthatunk Pál birtokvezetésében, ki­nek kő- és agyagbányája, Káinon gubacsszárító háza is volt. Vállalkozó szelleméről ismert volt Nógrádban. 172 П. Blaskovich József és Fáy Anna negyedik fia, László (1808-1875) az 1830-as években Bá­torfaluban lakott. Hontban alszolgabírói tisztséget viselt. 173 1844-ben Tápiószentmártonban a Ku­binyi-féle földet kapta osztályrészül, itt rendezte be gazdaságát, itt élte le életét. 174 A magyarországi társadalom egyes osztályait és rétegeit különféleképp érintette a feu­dalizmus válságához vezető folyamat. A birtokos nemességet - legfelső vagyonos rétegét leszámítva - gyötörték a termékértékesítés gondjai, hitelszerzés problémái. A megyékben övé volt a hivatal és a hatalom; a politika és a hadsereg felső vezető köreibe azonban csak elvétve juthatott be. 175 Az 1820-as évektől a liberális nemesség egyes tagjaiban tudatosulni kezdett, hogy a terme­lési válság összefügg a társadalom feudális szerkezetével, s annak leküzdése a szerkezetben is változásokat igényel. E tudatosodási folyamatot erősítette Széchenyi István 1830-ban napvilág­rajött munkája, a Hitel, amiben a politikus köztudat elé tárta gazdasági-társadalmi programját. Az 1830-as esztendők már érzékelhetővé tették az átalakulásnak: a feudalizmus tarthatatlansá­gának, válságának, és a polgári viszonyok elkerülhetetlen bevezetésének problémáit. 176 E korszakváltó években Blaskovich Gyula abban a Pest megyében viselt hivatali funkci­ót, amely a reformkorban olyan tekintéllyel bírt a többi előtt, aminél fogva mintegy vezéri szerepet vitt a hazában. 10. I. Blaskovich Gyula (1806-1850) portréja

Next

/
Oldalképek
Tartalom