G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)
Haider Edit: A Blaskovich-gyűjtemény pipái
HAIDER EDIT: A BLASKOVICH-GYŰJTEMÉNY PIPÁI 103 vott kis méretű tajték, kupakja lánccal kötődik a pipa szájpereméhez. Faragása kissé elnagyolt, rajta EF monogram, de az F betű sérült és a 17. századi Eszterházy címer. Földön fekvő koronán álló griff, jobb lábában kivont kardot, bal lábában három rózsát tart. A pipák történetét kutató múzeumalapító Blaskovich János az Eszterházy címeres EF monogramú pipát az alábbi magyarázat alapján tulajdonítja a fejedelemnek. Rákóczi a pipát hűséges tábornokától és bujdosótársától, a császárpárti Eszterházy Ferenc Antal nevű fiától kapta. A pipán lévő Eszterházy Ferencre utaló monogramot, nem tűrhette a pipán, ezért az F betűt kitördelte. 4 Hogy mi az igazság, nehéz eldönteni. 1896-ban a millenáris kiállítás alkalmával a gyűjtemény akkori tulajdonosa, П. Blaskovich Gyula 21 tárgyat kölcsönzött, ebből 11 darab volt pipa. A családi hagyomány szerint Rákóczi-relikviának számító pipát a rendezőbizottság nem tartotta hitelesnek, és nem állította ki. A gyűjteményben ugyancsak Rákóczi Ferencnek tulajdonított pipa egy ion oszlopot utánzó tajtékpipa, ezüst kupakján tajtékból faragott oroszlánon nyargaló Ámor-figurával 5 (XIV/27-c színes kép). A hagyomány szerint ezt a pipát a fejedelem felesége családjától kapta azzal a gondolattal, hogy a szerelem a vad oroszlánt is meg tudja fékezni, vagyis a „vadmagyar" Rákóczit szép nejének szerelme meg fogja szelídíteni. 6 Ezüstözésében jelzés nincs, stílusa szerint a 19. század első felében készülhetett, így az nem lehetett az 1735-ben elhunyt fejedelemé. Hogy honnan maradt fenn ez a legenda, erre írásos nyomok nem utalnak. A pipagyűjtemény további legendás darabja a fejedelemmel bujdosó kuruc ezredes, Péter orosz cár tábornoka, Máriássy Ádám pipája 7 (XIV/27-b színes kép). A családi emlékezet után, amit Blaskovich János jegyzett le, 8 a pipát Nagy Péter cár faragta és ajándékozta tábornokának. Máriássy 1711-ben Lengyelországban találkozott a cárral, s rövidesen csatlakozott seregéhez. Mikor a cár katonái a Prut mellett az ötszörte nagyobb török-tatár sereg gyűrűjébe kerültek, Katalin cárné támogatásával - aki felajánlotta pénzét és ékszereit a török vezér jóindulatának megszerzésére - megkötötték a békét. A békekötést közvetítő küldöttségben Márriássy Ádám is résztvett. A sikeres megmenekülés örömére a diplomáciai szerepet vállaló Máriássyt Péter cár egy maga faragta puszpángfa pipával ajándékozta meg. A vöröses színű, dúsan faragott pipa egyik oldalán hosszú hajú páncélos férfi, sisakján rózsákkal, másik oldalán álló nő füzérekkel és puttókkal körbevéve, valószínűleg Mars hadisten és Vénusz ábrázolással. A családi feltételezés szerint a nőalak Katalin cárné mitologizált alakja, mellette oszlopra állított medaillonban szakállas férfifej - Máriássy Ádám portréjával. A pipa elején kicsi IP monogram a feltételezett megfejtés alapján Imperátor Petrus a pipát faragó cárra utal. A pipa ezüsttel montírozott, kupakja sisak alakú, a pipa fejét körbefogó oszlopok ezüst betétesek. Az ezüstben hitelesítő jegy nincs. A pipa szintén a rokonság révén került a műgyűjtő П. Blaskovich Gyula gyűjteményébe. Máriássy Ádám leszármazottja, Máriássy Béla történetíró felesége, Blaskovich Anna П. Blaskovich Gyula édestestvére volt. A pipát a többször hallott történettel hagyományozta sógorára, miszerint a pipa nevezetessége, hogy maga Péter cár faragta volna. Bár köztudomású, hogy a cár ácsmesterséget is tanult, értett a faragáshoz, az IP monogram és a feltételezett történet ugyan elképzelhető, de meggyőző csak az volna, ha a cár egyéb faragványaival vethetnék össze. A milleneumi kiállításon bemutatásra került, mint két mitológiai alakot ábrázoló fapipa a 18. századból. Érdekes történet fűződik az úgynevezett Bercsényi-pipához, 9 (XIV/27-a színes kép) mely szerint azt П. Rákóczi Ferenc faragtatta és ajándékozta kedvelt fővezérének. A nagyméretű faragott tajtékpipa szájnyílása alatt hátul Selmecbánya látképe a Leányvárral látható. Kétoldalt Bercsényi medvebőrös kurucai pihennek, mellettük bográcsban fövő étel és boroshordó. A hagyomány szerint a jelenet az 1704 októberében megtartott béketárgyals szünetét örökíti meg. A tárgyalást a fejedelem