G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)
Fehér Dezső: Blaskovich Ernő, Kincsem, a csodakanca tenyésztője (A tápiószentmártoni ménes története)
FEHÉR: BLASKOVICH ERNŐ, KINCSEM, A CSODAKANCA TENYÉSZTŐJE 149 56. A. Scharff: Kincsem emlékérem (két oldala) dász- és Versenylapban úgy ajánlották, hogy „a legszebb karácsonyi ajándék" 15 (akkori) forintért. 1878-ban A. Zampis osztrák festő is felsorakozott Kincsem portréjával, sőt ugyancsak színes nyomatot is készített róla, - 10 forintért. De a legjobb a precizitásáról ismert művész, Emile Adam festménye volt, aki legalább négy változatban - a különböző megrendelőknek megfestette a Csodakancát. Ez a Monarchiában is igen sok rajzot és festményt készítő híres lófestó egyik változatában Kincsemet úgy festette le boxában, hogy előtte trénere Robert Hesp áll, s a box sarkában Kincsem híres, fekete-tarka macskája ül az odadobott takarón. (Ezt a kis történetet Kincsem életéből most pótoljuk.) A nagyszerű idegzetéről, nyugalmáról híres kancának csikókora óta, ahogy boxba került egy „barátja" volt, egy fekete-fehér-tarka macska, de csak „az a macska". Ha a macska nem utazott vele (egyszer egy külföldi úton a kevésbé hűséges kis barát a vagontolatás közben elkóborolt), Kincsem nyugtalan volt és mindenki azt a bizonyos macskát kereste, szerencsére mindig megtalálták, hogy a kanca megnyugodjon. A múlt század közepén nagyon divatba jött a francia Daguerre találmánya, a fényképezés és szerencsére tökéletesedett is mire Kincsem Berlinben futott. Ott ugyanis H. Schnaebeli minden évben lefotografálta a Csodakancát, s ez tulajdonképpen a mai napig is a legtökéletesebb dokumentum. Különösen jó az 1879. június 27-én készített felvétel az ötéves Kincsemről, nyergében Wainwright zsoké, előtte Hesp tréner. Könyvek és cikkek sorozatban jelentek és jelennek meg Kincsemről, ezek közül a számosabbakat az irodalomjegyzékben tüntetjük fel. A Magyar Lóverseny Vállalat vezetőségének javaslatára és kérésére, más külföldi versenypályák példája nyomán, - 1977-től kezdődően a jelenlegi harmadik versenypályát az impozáns főtribünnel és Kincsem szobrával együtt védett műemlék jellegűvé nyilvánították és neve azóta KINCSEM PARK.