G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)
Körmöczi Katalin: A magyar köznemes tárgyi környezete a Balskovich-gyűjtemény tükrében
68 KÖRMÖCZI KATALIN: A MAGYAR KÖZNEMES TÁRGYI KÖRNYEZETE... három kis fiókjának terében apró vitrint alakítottak ki. így a szalon reprezentációjának is eleget téve a praktikumnak is szolgál „kombinált" funkciójú kivitelezésével. A gyűjteményben fellelhető vitrinek, üvegesszekrények önmagukban is műtárgyértéket képviselnek. Amelyek nem tartozékai egy-egy bútoregyüttesnek, eleve azzal a céllal kerültek a Blaskovich-kúriára, hogy abban a gyűjtemény apróbb tárgyait helyezzék el. Az első világháború idejében e célból vásárolta meg a fővárosban Blaskovich György azt a két vitrint, amelyek ma is láthatók a múzeum kiállításán. Az egy időben, de két különböző műkereskedőnél megvásárolt darabok igazolják a Blaskovich fivérek jó szemét és ízlését. A korábbi, a „nyolcszögletű üvegszekrény" barokk megformálású. Nyolcszögletű kiképzése a sarokba illesztés lehetőségét teremtette meg, elülső frontján a barokk megtört vonal, illetve a többszögű kiképzés pedig az üvegajtó mögött elhelyezett tárgyak többirányú szemlélését is lehetővé teszi. A későbbi, a 19. század második felében készített, a fivérek levelezésében az előző párjaként említett darab alacsonyabb és szélesebb testű, hátlapja egyenes, de előlapja megtört, barokk vonalvezetésű, s mindhárom, nem falhoz illesztett oldala üvegezett. Három polcán a gyűjtemény műtárgyait őrzi. 24 Itt említjük meg azt a szintén egyedi, együttesbe nem tartozó vitrint is, amelynek eredetéről nem ismerünk dokumentumokat, de rendeltetése és a kúriába kerülésének célja kézenfekvő, s az előző két vitrin analógiája. A 19. század első felében készített üvegezett, polcos vitrin felületét csúcsíves, vékony szalagintartziával díszített lécezet töri meg függőleges irányban, az egész szekrénytestet könnyed, légies darabbá téve. A szalon vagy fogadószoba mellett, - természetesen az ebédlőn kívül - szinte elengedhetetlen a könyvtár - vagy dolgozó -, később férfiszoba megléte bizonyos társadalmi szint felett. (VI/7. színes kép) A 19. század első felének magyar társadalmában a könyvtár, illetve könyvtárszoba léte a köznemesség körében az illető személyes igényességének függvénye elsősorban, míg a század második felében a társadalmi elvárás erősebben motiválja a konkrét és személyes igényen kívül a szellemi foglalatosság színterének kialakítását a nemesi, polgári és értelmiségi lakóterekben. A barokk, rokokó és klasszicizáló könyvtárak, könyvtárszobák sorát rendezik be a 18-19. század éveiben, a nagy és híres könyvtárakon kívül is, kastélyokban, udvarházakban, polgárházakban. Kastélyok, paloták könyvtáraival, az általában nagy tereket képviselő, beépített bútorzatú, - mint a pozsonyi Pálffy palota barokk, a Magyar Nemzeti Múzeumban látható rokokó vágtapolcai, vagy a galgóci Erdódy kastély empire 26 - könyvtárakkal nem veheti fel a versenyt a Blaskovich-kúria mobil, de egész szobát betöltő könyvtári berendezése. Szerényebb méretei és a kivitelezése, a kis- és középnemesi értelmiség életvitelének, lehetőségeinek és igényeinek szintjéhez alkalmazott bútoregyüttes. Az itt elhelyezett két nagyméretű könyvespolc egyenes, szögletes vonalvezetésű, profilált párkányzattal és lábazattal közrefogott féloszlopokkal tagolt, a harmadik darab alsó tagja kétszárnyú, teliajtós. 27 Az üvegezés másodlagos, a kiállítás igényeiből adódó. Feketére fényezett a szobában álló, üveges, polcos vitrin 28 és ugyancsak sima, fekete lakkos felületek jellemzik a berendezés további három jellegzetes darabját; a szekretert, a komődot és a fiókos szekrénykét. A könyvtárszoba berendezéséhez funkcióiban és stílusban is jól illeszkedő bútorok nem ugyanazon bútoregyüttes darabjai. A szekreter aranyozott oroszlánlábakon áll, féloszlopok és aranyozott fejek díszítik, lenyitható írólapját felül fiók, alul kétajtós rész veszi közre, a fiókon és szekrényajtókon veretes kulcspajzsokkal. (VIQ/13. színes kép) A komód lapos szögletes papucs lábon áll, két ajtaját és egy fiókját veretes díszítés ékesíti. A hétfiókos keskeny, magas szekrényke pedig lefelé keskenyedő, alacsony kúpos lábakon álló, lecsapott sarkú, csupán a kulcspajzsokkal és húzókarikákkal díszített bútordarab. 31
