G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

G. Móró Csilla: A Blaskovich család útja a felemelkedéstől a műgyűjtésig

A BLASKOVICH CSALÁD ÚTJA A FELEMELKEDÉSTŐL A MŰGYŰJTÉSIG 53 nek igénye. Vallásos eszmeiségéről vallanak a családi könyvtár - ma tápiószelei múzeumban őrzött - legrégebbi könyvei: Keresztényi tudományok 1617-ből, Pázmány Péter: Igazságra vezérlő kalauza 1623-ból és Károli Gáspár Szent Bibliájának 1805-ös kiadása, valamint Pyrker János László munkái. Az irodalom iránti vonzalmát kísérhetjük nyomon a Kisfaludy Társaság Évlapjaiban, Batsányi János poétái és a római klasszikusok munkáiban. Könyvei által a művészetek, műkincsek iránti érdeklődése is megfigyelhető. П. Blaskovich Gyula műveltségének alapját is a családi hagyományok vetették meg. Tájékozottsági köre őseitől életerőén már túlmutatott a tradicionális, latinos kereteken. Érdeklődése - könyvtári állományát tekintve - rendkívül sokirányú volt, б már korszerű természettudományi, alkalmazott-tudományi és technikai ismeretek megszerzésére is figyelmet fordított. A Természettudományi Társulat tagjaként előfizetője volt a Természettudományi Közlönynek, de megtaláljuk nála 1869-től az Archeológiai és 1890-től az Akadémiai Értesítő, valamint 1871-től a „Népszerű természettudományi előadások gyűjteményének" füzeteit is. Emellett sok más földrajzi, vadászati, gazdászati, képző- és iparművészeti könyvnek volt olvasója. Fiai, Blaskovich Gyögy és János művelődési eszményét már egy új magatartásforma, egy modern értelmiségi lét határozta meg. Ennek formálódásában igen nagy szerepe volt annak a városnak a polgári szellemisége, ahol fiatal éveiket töltötték. Nagybányán már gimnazistaként kapcsolatba kerültek az ott működő művésztelep tagjaival. Blaskovich György 1893-ban két társával együtt modellt ült Réti István Bohémek karácsonya című képéhez. Személyes barátságuk emléke az Arckép napsütésben címet viselő, Rétinek Györgyről készített arcképe. A fivérek művelődési eszményképének alakulását édesapjuk liberális, polgári, természettudományos alapokon nyugvó mentalitása és műgyűjtés iránti fogékonysága is formálta. Blaskovich György és János érdeklődése igen szerteágazó volt, amit számszerű adatok hiányában nehéz érzékeltetni.

2 A világ- és magyar irodalom, egyetemes és nemzeti történelem, régészet, képző- és iparművészet, természet- és társadalomtudomány, gazdálkodás, vadászat témakörébe tartozó könyvek, lexikonok, folyóiratok, értesítők sokasága ékes bizonyítékként őrzik műveltségük sokszínűségét. Őseik szellemi örökségét vállalva és továbbfejlesztve jutottak el a 20. század közepén a múzeumalapítás gondolatáig. Ennek folyamatával e könyv lapjain a későbbiekben ismerkedhetünk meg.

280 * # * Sok-sok víz lefolyt a Hont vármegyei Ipoly, meg az Alföldön csordogáló Tápió medrében is, amióta az ebecki Blaskovichok legelső tagja nemességet kapott. Mi, majd háromszáz évnek távlatából természetesen már meg sem kísérelhettük, hogy a család históriájának teljes képét tárjuk a ma olvasója elé, De nem is ez volt a szándékunk. Rövid pillantást vetni egy közenemesi család történetébe: meggyőződhetni annak nagyszerűségéről; s látni, mennyi értékes embert és örököt adott az a magyar nemzetnek. Értük, a Blaskovichokért is szól olykor a lélekharang a tápiószelei katolikus temetőben...