G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

G. Móró Csilla: A Blaskovich család útja a felemelkedéstől a műgyűjtésig

46 A BLASKOVICH CSALÁD ÚTJA A FELEMELKEDÉSTŐL A MŰGYŰJTÉSIG 13. Blaskovich Anna (1836-1894) portréja halálozása után Aladár Pest megyébe költözött. Testvére, П. Ernő Csanádban maradt. A szentmártoni és királyhegyesi földek tulajdonjoga - Aladár nőtlensége miatt - az 1930-as évek második felében újból egy ág, П. Ernő és gyermekei (Márta, Bertalan, Péter, Ш. Ernő) kezébe került. Ш. Blaskovich Ernő (1903-1967) a második világháború befejezéséig lakott Tápiószentmártonban. I. Bertalan harmadszülött fiának, Istvánnak a 20. századig végigkísért leszármazottai után térjünk vissza az édesapa, I. Bertalan és Almássy Erzsébet negyedik fiához, Blaskovich Miklóshoz (1832— 1895). Miklós Edelspacher Mátyás és Blaskovich Anna leányát, Máriát vette nőül.

240 Az Edelspacher család által 1829 óta bírt Nógrád megyei birtokon, Nézsán laktak. 1891-ben a 2445 k. holdas nézsai uradalom központjában új úri lakot is építettek.

2 A Blaskovich ágat két fiuk, Ш. Bertalan (1862-1896) és Elemér vitte tovább. Blaskovich Elemér gróf Wal242 deck Kornéliát vette nőül; fiuk, Miklós, követségi attasé volt. I. Bertalan népes családjának ötödik tagja Blaskovich Ernő (1833-1911), aki a Kincsem tenyésztőjeként vált híressé. Húga, Blaskovich Anna (1836-1858) a családi szokásrend alapján igen előkelően ment férjhez: baráti Huszár István famíliája mindig is jelentős szerepet játszott Nógrád vármegye közéletében; ómaga országgyűlési képviselő volt. Egyetlen gyermekük - Béla - Blaskovich Jolánt, István leányát vette feleségül. u Magyarország helyzetében 1867 után döntő változás ment végbe. A kiegyezéssel sor került az abszolutista rendszer felszámolására, a politikai konszolidációra és megteremtődött a kapitalista fejlődés kibontakozásának alapja.

2 A magyar társadalmi és politikai közélet csúcsán a nagybirtokos arisztokrácia, a birtokos nemesség és a köztisztviselő dzsentri réteg megőrizte hegemóniáját. A képviselőház tagjainak a nagyobbik fele került ki az ország lakosságának elenyésző töredékét képviselő kiváltságosok közül. Hasonló volt az arány a központi állami és a megyei hivatalokban. A dualizmus korában a közélet főszereplői a régi köznemesség tagjai, illetve ezek utódai voltak. A középbirtokosok, a nemesi és polgári származású értelmiség együttvéve igen széles nemesi jellegű úri középosztályt adott. 4 Mindezek párhuzamba hozhatók az előzőekben felvázolt családtagok dualizmuskori életpályáival. A Blaskovich família és rokonsága sorában nem kis számban találunk újból országgyűlési képviselőket, központi és megyei tisztviselőket sőt pénzügyminisztert is. Blaskovich Bertalan leszármazottainak házasulási szokásait megfigyelve megállapíthatjuk, hogy tagjaira a 19. század második felében a „felfelé" házasulás volt a jellemző. Több