G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

G. Móró Csilla: A Blaskovich család útja a felemelkedéstől a műgyűjtésig

A BLASKOVICH CSALÁD ÚTJA A FELEMELKEDÉSTŐL A MŰGYŰJTÉSIG 29 adakozó volt, nagy összegeket költött szegény katolikus plébániák megsegélyezésére és templomok építésére.

81 Blaskovich Sámuel is nagy fáradságot fordított a római katolikusok templomainak visszaszerzésére. Egy 1715-ben kelt ügyirat tanúsága szerint emiatt „életveszedelemnek" is kitette magát.

82 Blaskovichnak a katolikus hit terjesztésében való működése párhuzamba hozható a kor vallásgyakorlatával, amit Ш. Károly király 1731. március 21-én kelt rendeletével hivatalosan is szabályzóit. A Carolina Resolutio korlátozta a protestánsok szabad vallásgyakorlatát. A 18. század első felében tért hódító katolikus hit pártolása a későbbiekben is megfigyelhető a Blaskovich családban. A Koháry család teljes bizalommal volt Sámuel iránt. A főispán halála után fia, András gróf birtokai ügyeinek intézése közben teljhatalommal ruházta fel Blaskovichot. Nem véletlenül, hiszen Hont megye főkomisszáriusaként 1722 és 1727 között kiválóan látta el feladatát, az adóbehajtást Gondos munkavégzése, megbízhatósága kiváltotta a vármegye dicséretét is, amiről korabeli ügyirat tanúskodik. 1722-ben a megye táblabírájává választják: mint Drégely birtokosáról tesznek róla ekkor említést.

86 Blaskovich Sámuel harminc éven át viselt Hontban külön87 böző tisztségeket. Vármegyei fizetése esztendőnként 500 forintot tett ki. Blaskovich Samut Hont megye 1733-i összeírásában mint több megyében birtokos nemest igazolták.

88 Vagyonának növekedését viselt tisztségein kívül Grassalkovich Antallal való sógorsága is elősegítette. Grassalkovich eredetileg szülőföldje felé húzódott. Esztergom (1721. Csolnok), Bars (1723. Endréd) és Hont (1724. Deménd) megyében gyújt magának birtokokat. Ezután Pest megye kerül előtérbe nála.

89 Blaskovich Sámuel először a honti Deméndet kapta meg. Mikor és mi módon - források hiányában - nem tudjuk. 1731-ben már az övé, mert egy tanúkihallgatási jegyzőkönyvben Blaskovich Sámuel deméndi jobbágyainak ügyében folytatnak vizsgálatot.

9 Grassalkovich Antal 1727. április 24-én egyik Pest megyei új szerzeményét, a tápiószentmártoni Máriássy-féle birtokrész zálogjogát is sógora kezére juttatja. Az eredeti tulajdonosok pert indítottak a birtokért, de az újszerzeményi per azzal végződött, hogy a Földváry, Kubinyi és Máriássy családokat alapjogaik alól felmentették. Grassalkovich Antal az immáron örökre megszerzett Máriássy-féle részt - ami az egész határ 3/8 része volt - 1734. július 30-án Blaskovich Sámuelnek 1500 forintért eladta.

93 Blaskovich Sámuel és Grassalkovich Judit házasságában nyolc gyermek született: József, János, Erzsébet, Zsuzsanna, Bona, Mária, László és Borbála. 1736-ban László és Boris még kiskorú, János és Zsuzsa halott, a többi már házas.

94 Legidósebbikük, József 1731-ben feleségül veszi Dacsó Annát, Hont vármegye egyik legősibb családjának leányát. Erzsébet férje, Konkoly Thege János Komárom megye legrégibb adományos családjának tagja. Dona házastársa Jeszenszky Mihály, ősi Turóc megyei család sarja. Mária hitvese Magócsy János. 1750ben már Borbála is házas, férje, Kostyán Imre 1736-tól 1757-ig szolgabíró Pest megyében.

97 Blaskovich Sámuel 1736-ban kelt testamentumában rendelkezik az általa alapított ebecki Blaskovich család vagyonának öröklési rendjéről.

98 Készpénze ekkor 5331 forint, háza van Deménden és Selmecen. Ingatlanai, a tápiószentmártoni porciót kivéve, mind zálogosak. Meghatározta, hogy Szentmárton tulajdonjoga ezután mindig tiszta férfiágon öröklődjön. Férjezett leányainak ingatlan helyett két-kétezer forintot fizetett ki készpénzben. Öszszes jószágának igazgatását fiára, Józsefre bízta, azzal a kitétellel, hogy legyen jó gondnoka anyjának, húgának és öccsének. Minden jusson felül kétezer forintot hagyott László fiára, hogy iskoláinak befejezése után megfelelő helyet szerezhessen magának. Testámentumi intézkedését felesége ellenke-