G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

G. Móró Csilla: A Blaskovich család útja a felemelkedéstől a műgyűjtésig

A BLASKOVICH CSALÁD ÚTJA A FELEMELKEDÉSTŐL A MŰGYŰJTÉSIG 25 rol zálogos birtokokat. Az 1690-es években kereskedelmi vállalkozásban kamatoztatja kap­csolatait. Marhakereskedéssel és pénzkölcsönzéssel is foglalkozott. Széles látókörét nem­csak sikeres gazdasági vállalkozásai igazolják, hanem az is, hogy 1698-ban 3000 forintot ajánl fel az esztergomi városi templom restaurálására, valamint a nyitrai főgimnázium léte­sítésére alapítványt tett. 47 1703-ban Koháry István császári és királyi tábornok őt bízta meg a kurucok elleni lovasezred toborzásával. A következő évben már Rákóczi mellett találjuk. Blaskovich Sámuel és „Vak" Bottyán kapcsolatát igazolja - a szolnoki levéltárban talál­ható - a generális saját kezű aláírásával ellátott, dátum és pecsét nélküli levél: „ Tekintvén Nemzetes Blaskovich Sámuel országunk hívsége mellett sok rendbéli karai­nak szenvedését, úgy annyira, hogy minden jószága, gabonája esztergomi labanczok által elprédáltatván, [...] lehessen magának kenyeret, rendeltem, hogy Nemzetes Keresztessy Im­re Szolgabíró Úr adjon S kegyelmének fiscalis gabonábul 12 mérő gabonát." Sámuel házassága révén is kapcsolatba került a tábornokkal, mert nőül vette Grassalko­vich János Judit nevű leányát. 49 Grassalkovich 1684 és '87 között a beckói uradalom jószágigazgatója. Beckótól meg­válva, felesége, Egresdy Zsuzsanna ürményi birtokára költözött. Mint szegény kurális ne­mes, Bottyán szolgálatába állt. 50 Az 1690-es években íródeákja, majd fópostamestere lett. l Bottyán szolgálatai fejében - Grassalkovich Jánosnak Bátorkeszin és Kisújfaluban 25­30 jobbágyból álló birtokrészt adományozott, maid királyi beleegyezéssel (1700) Czagányi Mihállyal együtt fogadott örököseinek ismerte el. 1 Bottyánnak sem az első, sem a második feleségétől nem maradt gyereke, ezáltal egye­nes ágú leszármazottja sem volt. Hatalmas vagyont hagyott hátra, amin összesen tizenket­ten osztoztak. Fogadott örökösei: Grassalkovich János, Czagányi Mihály és özvegye, For­gács Julianna, majd ennek örökösei évekig pereskedtek. Ez ügyben királyi, országgyűlési, kancelláriai végzések születtek. 52 Ezzel kapcsolatban Grassalkovich János és Czagányi Mi­hály 1714-ben a pozsonyi diétához folyamodtak kérvénnyel, majd 1716-ban a királyi táblá­nál indítottak pert. 53 Grassalkovich János a tábornok halála után (1709 ősze) is megmaradt a kuruc oldalon. Ekkor hadbírói feladatot látott el. 1710. január 3-án б olvasta fel Ocskay László ítéletét, „ ... kikiáltá az abban foglalt karóba vonatás helyett a főparancsnoktól pallosra adott enyhítést s ketté törte a bűnös feje fölött a pálcát." 54 Bottyán vagyona vetette meg a Grassalkovich-vagyon alapját, ahová jó érzékkel házaso­dott be Blaskovich Sámuel. A széles látókörű, vállalkozó szellemű tábornok mentalitása minden bizonnyal példaként hatott az esztergomi illetőségű Blaskovich Sámuelre és annak késői leszármazottjaira is. Bizonyság erre a tápiószelei múzeum Rákóczi-kori anyaga. A Blaskovichok közül a Rákóczi-szabadságharc alatti tevékenységét Istvánnak ismerjük részletesebben, aki a katonai hadműveleteknek résztvevője volt. Bercsényi Miklós táborá­ban, Ocskay László mellett szolgált. 1705 augusztusától résztvett az Ocskay vezette morvái és ausztriai portyákban. Három századával részese volt annak az augusztus 31-i sikeres katonai akciónak, aminek során a kurucok Bécs és Pozsony között a dunai közlekedést elfogták és szeptember elején Bécs környékét is feldúlták. 56 57 Blaskovich István 1707-ben Ocskay hadbiztosaként harcolt Morvában. A felvidéki ka­tonai eseményekkel kapcsolatban a lakhelyéről is információt kapunk. 1707 júliusában gróf Montecuccoli tábornok a kuruc kézben lévő Fehér-hegyek közötti várak meghódítását és a „nyakas" hegylakók megtörését tűzte ki célul. „Az üresen talált

Next

/
Oldalképek
Tartalom