G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

G. Móró Csilla: A Blaskovich család útja a felemelkedéstől a műgyűjtésig

20 A BLASKOVICH CSALÁD ÚTJA A FELEMELKEDÉSTŐL A MŰGYŰJTÉSIG A köznemesség a 17-18. század fordulóján nem homogén társadalmi réteg, hanem gazdaság, mentalitás, műveltség tekintetében nagyon is különböző, igen széles skálát alkotó csoportokból áll. Az a réteg, amelyhez az ország lakosságának 4-5 százalékát al­kotó köznemességnek a nagyobb része tartozott, méltán volt műveletlensége, gyenge is­kolázottsága, durva szokásai, szakismereteinek hiánya, pallérozatlan viselkedése miatt a művelt írók és politikusok gúnyolódásainak céltáblája a felvilágosodás és a reformkor teljes időszakában. Ezzel szemben e réteg kisebb hányada, a vidéki középnemesség át­lagának műveltségi színvonalát meghaladva, mint kiváltságos személy részt vett a me­gyei, vagy országos politikában. Őrizni és ápolni kívánta a régi nemesi hagyományokat, ennek szellemében szállt szembe az udvar németesítő és gyarmatosító gazdasági törek­véseivel. Sőt a nemesi sérelmi politikán túlmenően szükségesnek tartott a polgárosodás irányába mutató reformokat is. A köznemességnek ez a kisebb hányada lett a reform­korban Széchenyi törekvéseinek, majd Kossuth követeléseinek híve. Műveltségi szín­vonaluk, életformájuk, gondolkodásuk és gazdálkodásuk révén egyaránt kiemelkednek környezetükből. Felismerik a művelődés, a tudományosság, a gazdasági ismeretek, a kereskedelem és az ipar, valamint a belterjesebb gazdálkodás fontosságát az emberiség és a nemzet előrehaladásában. 12 A kereskedelmi, ipari vállalkozásokkal próbálkozó árutermelő köznemes európai műveltségével, az önálló és korszerű magyar állam megteremtésére elkötelezett politi­kájával döntő szerepet játszik a magyarországi társadalmi-nemzeti és gazdasági törek­vések megvalósításában. 13 E réteg birtokainak hozadéka elegendő volt ahhoz, hogy megélhetésük biztosítva le­gyen. Gazdálkodáson kívül a vármegyékben vállaltak szolgálatot. A megyei közéletben vitt hagyományos szerepük, (a főnemességgel ellentétben állandó jelenlétük a megyé­ben), politikai törekvéseik képviselete, létszámuknál, vagyoni erejüknél jóval nagyobb jelentőséget biztosított számukra. Ők voltak egy-egy vármegye „igazi" urai, politikai, szellemi világának formálói. A vármegyékben ők a vezetők, tisztviselők. A köznemes­ség polgárosuló rétege - amit még a barokk korban kevésbé lehet észrevenni - az orszá­gos politikában, az 1820-as évektől kezdve átveszi az ország politikai gondolkodásá­nak, egész szellemi életének és a polgári átalakulásnak irányítását. 1 Közülük nemcsak a megyei politika vezérei kerülnek ki, hanem a diéták nagy szónokai is: Kölcsey Fe­renc, Kossuth Lajos és a többiek. E jómódú birtokos nemességből került ki az a reform­kori elit, mely a 19. században politikailag és műveltségben a magyar társadalomban élenjárt. 15 Jelen írásunkban egy kivételesen sikeres, igényes, a polgárosuló köznemesség réte­gét reprezentáló család életútjának bemutatására teszünk kísérletet. Egy olyan irányult­ságú família történetét vázoljuk fel, aminek tagjai a műveltség és a modern szellemű gazdálkodás jóvoltából kilépve önnön osztálykorlátaikból, a nemzet sorsát meghatározó és átformáló feladatokban vettek részt, majd e századi utódai - múzeumot alapítván ­egyedi együttesét teremtették meg az országban a köznemesség történetét és életét be­mutató anyagnak. A Blaskovichok származásának, nemzedékrendjének, történetének felvázolásával kivá­nunk a magyar család- és társadalomtörténet megismeréséhez egy láncszemmel hozzájá­rulni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom