G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

Dinnyés István: A Blaskovich testvérek régészeti tevékenysége

DINNYÉS: A BLASKOVICH TESTVÉREK RÉGÉSZETI TEVÉKENYSÉGE 171 át méltányolták, támogatták, céljaik megvalósulását valamilyen módon elősegítették. Barátok, ismerősök, érdeklődő emberek; kisiskolástól a múzeumi szakemberen át a politikusig. Sokan voltak, a Blaskovich család, s mindannyiunk javára. Jegyzetek 1. 449-ben a kelet római császár követeket küldött Attilához, akiket a hun uralkodó a székhelyén fogadott A követség egyik tagja Priszkosz rétor az utazásukról és Attila udvarában tapasztaltakról részletes beszámolót készített. Ebben leírta a székhely építményeit is. Magyarország története 1/1 kötet. Bp., 1984, 282-284. o. 2. Az antik világ neves földrajztudósa, Ptolemaiosz a jazyg- szarmaták által lakott Alföldön nyolc várost sorolt fel a 2. században. Ezek egyikét, Parthiszkont a kutatás több-kevesebb joggal Szeged elődjének tartja A többiekről, köztük Pesszion - Pessziumról semmi közelebbit nem tudunk. Kelta leletekhez Márton L.: A vármegye őskora. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monográfiája. Bp.,é.n., 180-182. o. 3. Attila székhelyének meghatározásában a tudomány ma sem tart igazán előbbre, mint 100 éve, vagy az 1920-as években. A követség által megtett út alapján csak az bizonyos, hogy a székhely valahol az Alföldön, de nem a mai jugoszláviai Duna-szakasz közelében volt. Pontosabb meghatározásához sem Priszkosz beszámolója, sem a régészeti leletek nem nyújtanak fogódzót. Blaskovichok feltételezésének részletesebb kidolgozása: TBMA 292-73. 4. Szarvas és fülbevaló: MNM 47/1923.1-2., Blaskovich Aladár ajándékaként, lelőhelye Tápiószentmárton Attila dombja. Az ásatások rövid összefoglalása Bella L.: A tápiószentmártoni skytha aranyszarvas. Az Orsz. Régészeti Társ. Évkönyve П. (1923-26), 157-159. A szarvasalak további elemzései Fettich N.: A tápiószentmártoni aranyszarvas. ArchÉrt42 (1927), 138-145.; Fettich N.: A zöldhalompusztai szkíta lelet. ArchHung 3. Bp. 1928.; Fettich N.: Agarcsinovói szkíta lelet ArchHung 15. Bp., 1934. A Blaskovich testvérek szerepéről Bottyán Á.: A Jászság és környékének szkítakori leletei. Jászberényi Jászmúzeum Évkönyve 1938-1943, 45. o. 5. MNM Népv. 43/1952. tétel edénytöredékeinek egy része bizonyosan 1923. évi lelet az Attila-dombról, s Tápiószeléről, 1947 után került az MNM-be. A Gabler D.: Terra sigillaták a Kelet-Pannoniával szomszédos Barbaricumban. ArchÉrt 95 (1968), 228., 3/13. kép közölte sigillaták is 1923. évi leletek: TBMA 293-73. 6. Összefoglalóban Miklós Zs.: A Gödöllői dombvidék várai. Múzeumi Füzetek 21. Aszód, 1982, 37. 7. Felszíni leletek (kő, tégla, habarcs, embercsontok) alapján a halmon Félegyháza falu temploma (körülötte temetője) állott. 1986. évi ásatásán Tari Edit (Kossuth M. Cegléd) a templomnak már alapozását sem találta, a temetőből is csak néhány sírt tárhatott fel. Ekkora a rendszeres talajművelés a templomot már teljesen, a temetőt csaknem teljesen elpusztította. 8. MNM Népv. 10/1935.1-5. Tápiószele-Káldy rész lelőhellyel röviden ismertette Párducz M.: A szarmatakor emlékei Magyarországon Ш. ArchHung 30. Bp., 1950,55., edény képe a 135.t 39. 9. A hivatkozott munkákban 1947. évi leletként szerepel, de ekkor csak a Blaskovich-gyűjteményből került át múzeumi tulajdonba. 10. László Gy.: Kopt bronzlámpa Tápiógyörgyéről. FolArch 1-2 (1939), 110-113., 1. kép. I. tábla.; László Gy.: A népvándorláskor művészete Magyarországon. Bp., é.n., 38., 67-68. fénykép. 11. Parádi N: Pénzekkel keltezett 13. századi ékszerek. FolArch 26 (1975), 138., 10. ábra 4. 12. NK 46-47 (1947-1948), 55.; П. András denáráról Baumgartner, E.: A friesachi dénárok magyarországi utánvereteinek kérdéséhez. NK 48-49 (1949-1950), 27; Huszár, L: Münzkatalog Ungarn. Bp., 1979, 285. sz. pénz II. András denára a tápiógyörgyei leletből.