G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)
Dinnyés István: A Blaskovich testvérek régészeti tevékenysége
168 DINNYÉS: A BLASKOVICH TESTVÉREK RÉGÉSZETI TEVÉKENYSÉGE Szintén augusztusban, Tápiószentmártonban, Kosztolányi Illés (Május 1. u. 39. sz). telkén bolygattak meg sírokat. Bejelentés nyomán Gedai István érkezett a helyszínre, három kora Árpád-kori sírt bontott ki, két további sírt figyelt meg (MNMA 292.T.IV., TBMA 131— 71.). Ekkor szarmata és késő középkori leleteket (TBM 68.78.1-12.) is találtak. 36 Szeptemberben Tápiószentmárton-Sóregen, a bicskei úttól É-ra, az Állami Borpince közelében talált törökkori(?) handzsárpengét ajándékozott Munka János (Tápiószőlős) a múzeumnak (TBM Blask. gy. 67.740.1.). A fegyver lelőhelyéről térképvázlat készült (TBMA 132-71.). 1957 júliusában Gyarmati Mihály szarmata sírleleteket hozott be a múzeumba, amiket Tápiószelén, Merfelsz József tanyáján (Zsófi u. 2/a.), alapárkok ásásakor találtak. Blaskovich György és János 3 sír helyét mérte be, kibontották a 4. sírt, az 5. sír teljes feltárására nem került sor (TBM 68.39.1-4., MNMA 247/1985.X VI., TBMA 133-71.). 37 Decemberben, a Kisfaluból Tápiószőlősre vezető földút Tápió-hídjának építésekor két csontvázas sír pusztult el. Az egyik sírban három edény volt, kettő széttört, a harmadikat (TBM 68.41.1., késő rézkor, badeni kultúra) sérülten adták be a múzeumba (TBM 136-71.). 1958 januárban Tápiószentmártonban, az Á.G. Liszenko üzemegysége területén előkerült embercsontokról kapott hírt a múzeum (TBMA 137-71.). 1959 tavaszán Tápiószentmárton-Sőregen, a Liszenko üzemegység területén (talán a központtól Ny-ra, a tápiószelei kövesút és a Tápió között, ahol korábban késő bronzkori tű került elő) talált, késő bronzkori kést (TBM 68.49.1. - Dinnyés 1973, 41., V. t. 14.) ajándékozott Juhász József a Tápiószelei Múzeumnak (TBMA 140-71.). 39 Tápiószentmárton-Attila-domb DK-i részén a Kossuth Tsz szőlőtelepítéshez mélyforgatást végzett, leletbejelentések után, március végén G. Sándor Mária járta be a területet, áprilisban dr. Korek József vezetett kisebb ásatást (MNMA 392-393.T.IV., TBMA 139-71.). A domb Ny-i részén és lábánál, a repülőtér létesítményeinek építésekor, korábban szarmata temetkezések pusztultak el. A domb D-DK-i részén bronzkori hamvasztásos temetőt, szarmata települést bolygatott meg a rigolfrozás. 40 Korek J. ásatásából középső bronzkor végi leletek kerültek a Tápiószelei Múzeumba (TBM 60.3.1-3. - Dinnyés 1973,41., V. 1.15-16,18.). Az ötvenes évek végén a Blaskovich testvérek - mindketten túl 70. évükön - már nemigen mentek ki terepre. György egészsége 1958-59-ben fokozatosan romlott, 1960 januárban, életének 82. évében meghalt. Bátyja halála Jánost nagyon megviselte, hiszen ők ketten sok tekintetben kiegészítették egymást. Blaskovich János egyre több gondot fordított életükkel, gyűjteményükkel kapcsolatos dokumentumok, feljegyzések rendezésére, régebbi írásaihoz megjegyzéseket, kiegészítéseket fűzött, gyakran átdolgozta őket. így több, korábban le nem jegyzett mozzanat, adat is fennmaradt. 1962-ben Hídvégi Lajos ceglédi tanár-helytörténésszel, Tápiószele és Tápiószentmárton honfoglalás- és Árpád-kori leleteiről szóló levélváltásban Blaskovich János körülírta a Tápiószelén, Benedikty Gyula birtokán talált, majd Márton Lajos által 1904-ben feltárt kora Árpádkori sírok 41 lelőhelyét: „...Benedikty Gyulától úgy hallottam..." a Hegyestől 2-2,5 km-ra Ny-ra, a tápiószentmártoni kövesúttól É-ra (TBMA 144-71.). Ez a leírás a kisfaluból Tápiószőlősre vezető földúttól K-re, a Tápió és a kövesút közötti, egykori Tsz-gyümölcsösre illik, ahol a telepítéskor, 1954-ben csontvázas sírok is elpusztultak (TBMA 121-71.). Nagykátán, az alsóegreskátai Tsz-központ mellett (a középkori Egreskáta falu helyén), a mélyszántás sok ezüstpénzt hozott felszínre. Mire az MNM-ból dr. Korek József a helyszínre érkezett, a pénzek egy része szétszóródott az emberek kezén. Korek J. három éremlelet helyét rögzítette, kb. 5900 db pénzt és két, egykor pénzeket tartalmazó edény töredékeit
