G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)
Dinnyés István: A Blaskovich testvérek régészeti tevékenysége
DINNYÉS: A BLASKOVICH TESTVÉREK RÉGÉSZETI TEVÉKENYSÉGE 167 mentő ásatást végzett, két 4. századi szarmata sírt tártak fel, későszarmata település részleteit figyelték meg (MNMA 249.Т.Ш., 264.Т.Ш., TBMA 126-71.). 30 1954 őszén Tápiószelén, a volt Benedikty-tanya mellett, a tápiószentmártoni kövesúttól D-re, szőlő alá forgatáskor elpusztult sírokról; a Páskom-dűlőben, Kalacsi András földjén kiszántott koponyáról (MNMA 234.Т.Ш., TBMA 280-73.); Tápiószentmárton-Sőregen, a Tápió és a Csurgó-árok összefolyásától Ny-ra talált (MNMA 234.Т.Ш., TBMA 120-71.) középkori leletekről (TBM 68.24.1-25.1. - Dinnyés 1973, 48., ХШ. t. 6-8.) készítettek a Blaskovichok feljegyzést, jelentést. Novemberben Szentmártonkátáról hoztak be a múzeumba egy középső rézkori edényt (TBM 68.22.1. - Dinnyés 1973, 38., 1.1. 5.), amit a községtől Ny-ra, árokásáskor találtak (MNMA 259.Sz.V., TBMA 118-71.). Karácsonykor számolt be Hamar Sándor a Blaskovich testvéreknek a Tápiószelén, a Tápió, a haleszi földút és a tápiószentmártoni kövesút között, a Keleti Fény Tsz gyümölcsösének telepítésekor elpusztult csontvázas sírokról (TBMA 121-71., 280-73.), adta át a felszínen gyűjtött, újkókori edénytöredékeket (TBM 68.26.1-6. - Dinnyés 1973, 38., 1. 1. 1-3.). 31 1955-ben már januárban bejelentést küldött Blaskovich János az MNM-nek, mert Tápiószelén, a Kísérleti Gazdaság központjába vezető úttól K-re, a vasúttól kb. 80 m-re nyitott homokbányában kelta sírra bukkantak (MNMA 240.Т.Ш., TBMA 127-71.), s a leletek egy részét sikerült összegyűjteni (TBM 59.2.1-6/b. - Dinnyés 1973,43., VTJJ. t. 1-7.). Január végén a Hegyesen, Posztor J. telkén (Ceglédi u. 16.) szőlő alá forgatáskor talált kelta és honfoglaláskori 32 sírokról, leleteikről (TBM 59.1.1-21., 68.72.1. - Dinnyés 1973, 42-43, 46., VII. t. 1-15., XI. t. 6-10.) készült jelentés (MNMA 241.T. Ш., TBMA 122-71.). Február 2-án Erdélyi István mindkét lelőhelyen helyszínelt (MNMA 258.Т.Ш.). 33 A Dózsatelepen, B. Nagy József telkén forgattak ki sírt, edényeket, bronz tőrpengét (MNMA 263.Т.Ш., TBMA 123-71.), e leleteket a Blaskovichoknak nem sikerült a múzeum számára megszerezni. Márciusban Budai Vladimir tanár (Tápióbicske) és Blaskovich János közötti levelezés fontos helyszíni adatokat rögzített a Tápióbicskén, a Rákóczi út (akkor Sztálin u.) Ny-i szakaszán előkerült, bronzkori leletekről (1954 tavaszán előbb B.Kutzián Ida dr., majd dr. Csalog József járt a helyszínen: MNMA 195.Т.Ш., 247.Т.Ш.; ArchÉrt 83 (1956), 97.). Új adata a Budai V. által, ősszel kibontott csontvázas sír és leleteinek rövid leírása (TBMA 124-71.). Áprilisban Tápiószentmárton-Tónikertben, Nagy József telkén előkerült szarmata(?) sírról és a Tápióbicskén, Simon Mihály földjén (kb félúton a két község között, a kövesút DNy-i oldalánál) kiforgatott, hamvasztásos bronzkori és csontvázas szarmata sírokról küldött Blaskovich János jelentést az MNM-nek (MNMA 277.Т.Ш., TBMA 125-71.). Utóbbi lelőhelyen dr. Kalicz Nándor végzett helyszíni szemlét (MNMA 265.Т.Ш.). 34 Tápiószelén, a Kísérleti Gazdaság központjába vezető út Ny-i oldalán, a vasúttól kb. 600 mre É-ra, nyitott, alkalmi homokbányával települést bolygattak meg (TBMA 128-71.). A lelőhelyről bronzkori, kelta és későszarmata leleteket hoztak be a múzeumba (TBM 71.22.1-26.). 1956 áprilisban Tápiószelén, a Kísérleti Gazdaság központjától (később Agrobotanikai Intézet) DK-re, agyagbányászás során, három csontvázas sír pusztult el, a sírokban talált edények nem kerültek a múzeumba. Blaskovich János megfigyelése szerint a lelőhelyen telepnyomok is találhatók (MNMA 286/1985.XVL, TBMA 129-71.). Augusztusban Mészáros József telkén (Somogyi B. u. 19.) gödörásáskor sírra bukkantak (MNMA 282.Т.Ш.), amit a Blaskovich testvérek tártak fel. A 670-700 körűire keltezhető, avar férfisír (TBM 70.1.1-15., 3.1-2.) közelében, 1948-ban már előkerült egy melléklet nélküli váz (MNMA 292.T.IV., TBMA 130-71.). 35
