G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

Fehér Dezső: Blaskovich Ernő, Kincsem, a csodakanca tenyésztője (A tápiószentmártoni ménes története)

FEHÉR: BLASKOVICH ERNŐ, KINCSEM, A CSODAKANCA TENYÉSZTŐJE 145 Csodálatos teljesítmény! Ez a ló valóban acélból volt! Érthető, hogy mindenki látni és csodálni szerette volta a gyönyörű új versenytér, a Városligeti Pálya megnyitó napján. Ez azonban nemcsak Kincsem elutazása miatt nem történhetett meg... Az építkezésekkel megkéstek és az új versenytér csak 1880. október 17-én nyitotta meg kapuit! IV. Kincsem a ménesben Kincsem pedigréje sok generációra visszamenőleg kibír minden vizsgálódást. A telivérek jó tulajdonságait örökítő rokon- és beltenyésztés is fellelhető az öt generációs táblázatban. Valóban alig van olyan jelentős fedezőmén az angol Stud Bookban, amelyre nem vezethető vissza azonnal, a gyorsaság és állóképesség tulajdonságainak olyan kombinációja a vérvonalakban, ami egyszerűen megfizethetetlen egy tenyészkancánál. Öt utód: két mén - három kanca Évtizedes, sőt korunkban már évszázados tapasztalatok átlaga többnyire azt bizonyítja, hogy a kiváló versenylóként ismert kancák a tenyésztésben kevésbé eredményesek. Kincsem ez alól is kivétel volt! Anyja volt több nagy versenynyerőnek: öt utódja született. Budagyöngye (stílszerűen Budán a Déli pályaudvaron egy vagonban - Kisbérre menet -, szállítás közben ellette meg) német Derby nyerő lett. Második kancaivadéka: Ollyan nincs, Magyar St. Legeit nyert. A kitűnő versenylónak indult Kincsőr nevű ménutódja máig tisztázatlan körülmények között pusztult el Hamburgban a boxában a Derby napja előtt, mint e verseny első favoritja. Talpra Magyar nevű mén ivadéka pedig győzelmek után értékes tenyészmén, a kiváló Tokio apja lett. Utolsó csikója, a harmadik kanca, Kincs, már anyja nélkül nevelkedett, mert ennek világrahozatala után nem sokkal a csodakanca 1887. március 17-én, tehát pontosan 14. születésnapján, kólikában elpusztult... A vért a kancavonalak viszik tovább... A Csodakanca értékes tulajdonságait három kancaivadéka viszi tovább szerte a világon, mind a mai napig. Mint előbb említettük a két ménből a jobbik, Kincsőr, hároméves korában elpusztult, Talpra Magyar és legjobb utóda a szeszélyes Tokio, később eltűnt a tenyésztésben, kevés nyomot hagyva. A három kancautód azonban terebélyes családfát alkot még most is, a világ 11 országába jutottak el a Bruce Lowe elmélete szerint 4. kanca családba sorolt Kincsem-utódok. Ezt a terebélyes családfát szemléletesen lehet látni a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a Budapesti Kincsem Park versenyterének mázsaházában és a dióspusztai ménes főépületében. V. A Kincsem-vonalak ma is élnek Hazai sikerek... egyre gyérebben... Blaskovich Ernő türelmes és következetes tenyésztő volt. így természetes, hogy Kincsem nagyszerű teljesítményei után Waternymph nevű kancáját 1877-ben ismét Cambuscanhoz osztotta be fedeztetésre. Ez volt a ménesének 15. évjárata, amelyből három csikó született, köztük Kincsem teljes testvére, méghozzá sárga mén. A csikóhoz érthetően nagy reményeket fűzött a tulajdonos és birtoka után a Szent Márton nevet adta neki. Bizonyságául azonban a tenyésztés, az öröklődés abszolút bizonytalanságának, az egyébként valóban szép küllemű és szépen fejlődő csikó meg sem közelítette testvérnénjét, a Csodakancát a