G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

Fehér Dezső: Blaskovich Ernő, Kincsem, a csodakanca tenyésztője (A tápiószentmártoni ménes története)

FEHÉR: BLASKOVICH ERNŐ, KINCSEM, A CSODAKANCA TENYÉSZTŐJE 137 a tiszai síkságba. E domb láncolatokat hosszú völgyületek, mélyedések szelik át nyugatról kelet felé, s mint egy kimutatják a gazdaság helyes elosztását a gabona- és takarmánytermő részekre. E magaslatokon a leghőbb nyárban sem rekken a levegő, egy kevés léghuzam mindig van, mely azt felfrissíti. A talaj fekete humuszföld, s csak igen kevés helyen agyagos homok, valaha tehát lomberdőségek borították a fennsíkokat, s az nem lehetett igen régen. Erről maradt Cserhát neve is." „...Ez volna röviden vázolva a külső gazdaság, mely minden látszat szerint helyes beosztással és példaszerű rendben vezettetik, de melynek terményei közt a zab és a széna is nagyon jó minőségben található..." A ménes maga vagy helyesebben mondva a kancatelep, miután a tulajdonos nem tart fedezöméneket a kis, de válogatott tenyészkanca állományhoz, - belső telken, a birtokos kastélya mellett van elhelyezve. A Blaskovich kúria Tápió Szent Márton mezőváros északkeleti sarkán fekszik, csinos kis park közepén, melyet északon a Tápió kiöntései által táplált nádas határol." „...A kastély háta mögött terül el a park, kelet felől pedig az istállók, kocsiszínek és a ménes paddockjai. Az istállók tartós téglaépítmények.." A kancák a ménesben termékenyek, a 6-7 kanca évek óta mindig 5-6 csikót hozott, ami részint családi öröklöttség, részint a célszerű kezelésben keresendő, mellyel különösen vemhes korukban táplálékuk változtatik. Ezt a tulajdonos maga határozza meg koronként, a kanca egyénisége szerint, s szabályokat nehéz vonni belőle..." „..A csikók már az elválasztás előtt kapnak zabot, e célra külön vályújuk van a boxban, elválasztásuk után, mi többnyire öt hónapos korukban szokott történni, annyit kapnak, amennyit jóízűen elköltenek... ,,..A kancák és a csikók a nap legnagyobb részét a szabadban töltik, csak az abrakolás idején mennek a kényelmes boxokkal bíró szellős istállókba. Kifutóul mintegy 50 hold legelő szolgál, 3-4 osztályra kerítve hosszában, így azok igen hosszúak, hol a csikók jól kifuthatják magukat. Ösztönzi erre a fiatalsági szilajságukon kívül az is, hogy bár a kifutók szegélyezve vannak akácokkal, még sincsenek árnyas helyeik, hol a hőség és a legyek elől elrejtőzhetnének." „... a tulajdonos ágy nyilatkozott, hogy ezt készakarva hagyja így, sőt ritkíttatja az akácot, ahol sűrű, különben legyektől nem háborgatva nem mozognának annyit a csikók és elpuhulnának. E kifutókban néhány kút is van, onnan a nap minden szakában jó friss vízzel láttatnak el a lovak..." „...Azt tehát, hogy a szentmártoni csikók annyira beválnak, részint versenylovak, a gondosfelnevelésben és a jeles kancaanyagban véljük rejleni, s itt beteljesül a példaszó: a gazda szeme növeli a jószágot..." Jó 40 évvel később, már két évvel Blaskovich Ernő halála után, a birtokról, a ménesről, a felnevelési módszerről már felső fokban fr a kiváló német hippológus Gustav Rau, aki ekkor látogatott a Csodakanca szülőhelyére. E cikkből is idézünk egy mondatot, mint fontos, elfogulatlan gondolatot. „...Ha az ember a világ összes telivér ménesét összehasonlítja, a méreteket isfigyelembevéve, nem talál még egyet, ahonnan annyi eredményes versenyző és tenyészló kiindult..." A gödi versenyistállóba érkezett nyakigláb sötétsárga kanca KINCSEM, kiválóan telelt és nagyot fejlődött Hesp Robert tréner tapasztalt keze alatt. Harmincnál több telivér volt akkor Hesp mester gondjaira bízva, melyből 15 hároméves, s tucatnyi kétéves képezte az istálló élcsapatát. A jószemű mester már 1876 egyik március végi délelőttjén hármasával vagy párosával dolgoztatván lovait Kimcsemet a szintén kétéves és nagyra tartott Lőrinczel galoppoztatta együtt az odalátogató tulajdonosok szeme előtt. Lőrincz tulajdonosa,