Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

— háza, szántója, szőlője 17-nek — háza, szőlője, állata 1-^nek — háza, szántója 2-nek — háza, szőlője 29-nek — háza 8-nak — szőlője 18-nak — nincstelen volt 10. Izbég: b) csoport esetén (25 család) — komplex gazdasága volt 3-nak — háza, szántója, szőlője 3-nak — háza, szőlője, állata 2-nek — háza, szántója l-nek — háza, szántója 9-nek — háza, állata l-nek — háza 4-nek — szőlője l-nek — nincstelen volt 1. E csoportba a kik öltözők tartoztak. Elődeik 1808-ban ott éltek Szentendrén, azonban az utódok már nem tudták felvenni a versenyt. A hosszabb városi tartózkodás idején a családok bizonyos vagyont gyűjtöttek, ezért kevés volt a nincstelen. Csökkent az állatállomány, mivel először azt adták el. E rétegnél is a szőlő számított legstabilabb vagyonnak, attól váltak meg legutoljára. Szentendre: c) csoport esetén (158 család) — komplex gazdasága volt 4-nek — háza, szántója, szőlője 19-nek — háza, szőlője, állata 4-nek — háza, szántója 2-nek — háza, szőlője 53-nak — szántója, szőlője l-nek — szőlője, állata l-nek — háza 17-nek — szántója l-nek — szőlője 28-nak — nincstelen volt 28. Izbég: c) csoport esetén (35 család) — komplex gazdasága volt 1чпек — háza, szántója, szőlője 2-nek — háza, szőlője, állata 5-лек — háza, szőlője 14-nek — háza, állata 2-nek — szántója, szőlője l-nek 90