Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

fel, mi maradt a korábbi vagyonból, hogy az elhunyt saját hagyatékát szét tudják osztani.

206 Kality Simon nem hagyott végrendeletet. Mivel özvegy volt, és vagyonáról a családtagok közül senki sem tudott számot adni, ezért tanúkat kérdeztek meg. Az egyik tanú szerint volt az illetőnek 2 szőlője és egy háza. Az egyik szőlőt maga szerezte, a másikat örökös nélkül meghalt feleségétől kapta. Amikor özvegy lett, minden vagyonával öccséhez költözött. Házát és egyik szőlőjét eladta, másik szőlője, és egy ládában levő ingóságai öccséhez kerültek.

207 A férj és feleség vagyonának külön kezelése gyakran viták forrása lett. A szülők ugyanis — a férfiak és nők egyaránt — jogot formáltak arra, hogy elhalt fiúk vagy lányuk vagyonát volt házastársától visszavegyék.

208 1762-ben az egyik szentendrei polgár panaszkodott az úriszéknél, hogy felesége halála után apósa a nászajándékba adott ingatlan vagyont és ingóságokat visszavette.

209 Az úriszék az apósnak adott igazat, mivel a házasságból született gyermek is meghalt, és a férjet nem tartotta érdemesnek a volt feleség vagyonának megtartására. 1757-ben egy másik vő panaszkodott. Apósa visszavette volt felesége földjét, szőlőjét, az asszony ruháit, edényeit. A városi tanács itt is az apósnak adott igazat. Arra hivatkozott, hogy a vő tékozló életet folytat, az após jobban tudja kezelni a birtokot.

210 Előfordult az is, hogy a férj halála után a feleség vette át volt házastársa saját vagyonát is. Paprika Péter halála után a feleség kezelte a földet, szőlőt, házat, ő kapta meg az elhunyt ingóságait is. Paprika Péter húgai tiltakoztak ellene, mivel közös gyermekük nem volt, és így ők örökölhettek volna.

211 Előfordult, hogy a férj igen sok adósságot hagyott, amit a feleség vagyonából kellett volna kifizetni. Az özvegy tiltakozott és kérte, hogy az ő hozományát vegyék ki a közös vagyonból, és a férj adósságait csak az örökösök törlesszék.

212 17864эап felmérték Margaritovics Sándor jelentős nagyságúra emelkedett vagyonát. Két házasságot kötött, és az volt a kérdés, hogy melyik felesége mellett gazdagodott meg, tehát a jelentkező örökösök között hogyan kell igazságot tenni. A tanúk szerint első feleségével szűkösen élt. Iparűzéssel foglalkoztak, aminek termékeit külföldön értékesítették, ezen kívül volt kis földjük és házuk is. A haszonból szőlőt vettek. Második felesége 100 aranyat, ruhákat, ékszereket hozott a házasságba, és ebből egy fogadót vásároltak. Margaritovics halála után az örökség tehát főleg a második feleség utódait és rokonait illette.

213 Gottlieb Péter és felesége házassági szerződést kötöttek. Abban egyeztek meg, hogy a férj halála után az özvegy 100 aranyat kap,