Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

sukhoz — igényeiknek és kívánságaiknak megfelelően — mindenféle holmit. A főzéshez tűzbakokat használtak, de voltak a lakásokban vas kandallók, kemencék és elvétve találkozunk nyárssal is. Szita, rosta, gyúródeszka, kávéőrlő, kosár, sodrófa, olló, csobolyó, kefe, mérő, kosár szinte minden háztartásban előfordult. A ház körül kerti szerszámokat, a szőlőműveléshez szükséges eszközöket, vasmacskákat, talioskákat, szekereket, csáklyákat, baltákat, fűrészeket találtak az összeírok; néhány polgárnak puskája is volt. A szentendrei polgárok vagyona haláluk után gyermekeikre öröklődött tovább. Ha nem voltak a házasságban gyermekek, az elhunyt testvérei örököltek, ezután következett a férj. Bár rendszerint egyformán osztották el az örökséget a gyermekek között, gondot okozott, ha a szülők több házasságot kötöttek, és a családokban féltestvérek éltek együtt. Néha a gyermekek száma olyan nagy volt, hogy a legkisebbnek vagy a lányoknak már semmi sem jutott. Az asszonyok rendszerint vittek vagyont a házasságba, amelynek külön voltát bármelyik házastárs halála esetén elismerték. így a családi vagyon három részből tevődött össze: a férj vagyonából, az aszszony hozományából és a közös szerzeményből. Ha a feleség előbb meghalt, csak saját vagyonát oszthatták szét, a közösét férje kapta, aki új házasságába vihette azt. Ha a férj halt meg előbb, hasonló volt az eljárás a feleség részéről, voltak azonban kivételek. A gyermekek közötti egyenlő és egyenlőtlen megosztást több hagyatéki eljárásban nyomon kísérhetjük. Szűcs Lajos özvegye például házát 2 fiára, szőlőjét 2 fiára és lányára hagyta. A lány már nem részesülhetett a kis értékű házból.

202 Madarász Mihálynak volt egy háza, egész telekkel, 2 pincével, 30 kapás szőlője, ingóságai. Az egyik szőlőt lányára hagyta, felesége pedig addig élhetett a házban, amíg új házasságot nem kötött. Az ingóság egy részét az elhunyt öccse és a másik részt felesége kapta meg.

203 Barta István özvegye házát és egyik szőlőjét András nevő saját fiának adta. Mostohafia csupán pénzt kapott. Másik szőlőjét eladták, abból fizették ki adósságait. Adott pénzt az egyháznak, a szentendrei kórház szegényeinek is. Értékesebb ruhadarabjait, karton réklijét, vörös szoknyáját, mentéjét édes fiának felesége örökölte.

204 Páter György 4 gyermeke között egyenlően osztotta fel vagyonát. 3 gyermeke szőlőt és pénzt, a negyedik házat, telket, és kevesebb készpénzt örökölt.

205 Bene János özvegye, Erzsébet második férjét vesztette el 1789-ben. Az első házasságból állatokat örökölt, amelyeket Dömösről hozott Szentendrére. A második férj halálakor mérték 55